A magyar felnõtt társadalom médiafogyasztásában továbbra is a televízió-használat számít elsõdlegesnek, de nõtt az online tartalmak fogyasztásának mennyisége és az internetezésre alkalmas eszközök használata is 2014-ben - derült ki a magyar lakosság médiafogyasztási szokásait és infokommunikációseszköz-ellátottságát vizsgáló felmérésbõl, amelyet a Kutatópont végzett.

Médiafogyasztással a megkérdezettek átlagosan közel egy teljes állásnak megfelelõ idõt töltenek, hétköznaponként napi több mint 7, hétvégéken napi csaknem 5 órát. Legtöbbet jellemzõen a 18-29 évesek, valamint a 60 évesek és idõsebbek. Rádióhallgatással hétköznaponként egy-másfél órát, hétvégénként háromnegyed órát, tévénézéssel pedig nagyságrendileg kétszerannyi idõt töltenek a magyarok.
A kutatás eredményei szerint 2014-ben folyamatosan nõtt a technikai szempontból jól felszerelt háztartások aránya: az év végére a magyarországi felnõttek kétharmadának volt lehetõsége többféle infokommunikációs eszköz otthoni használatára.
Az okoseszközök aránya folyamatos emelkedést mutatott: míg 2014 elsõ negyedévében minden harmadik, az év végén minden második megkérdezett magyar felnõtt otthonában legalább egyvalakinek volt okostelefonja, tablet az otthonok valamivel több mint tizedében fordult elõ, az okostelevíziók magyar otthonokban megtalálható aránya pedig az év végére átlépte az ötszázalékos szintet.
Az infokommunikációs eszközök használatának tekintetében is növekedés mutatkozott: 2014 végén már három 18 éves vagy annál idõsebb megkérdezettbõl ketten interneteztek valamilyen gyakorisággal és minden második magyar felnõtt napi internetezõnek számított.
A bõvülés ellenére a kutatás rámutat arra is, hogy továbbra is jelentõsek a társadalmi csoportok közötti különbségek és erõs hatása van a lakóhely regionális elhelyezkedésének és típusának, az iskolai végzettségnek, valamint az életkornak is. Magyarország középsõ és nyugati felében továbbra is 5-6 százalékponttal magasabb az internethasználók aránya, mint az ország keleti felében, a települési lejtõ szerint azonban ennél jelentõsebb különbségek is megfigyelhetõk, amelyek alig változtak az év folyamán.
Iskolázottság szempontjából értékelve azt találták, hogy a középfokú végzettségûek háromnegyede internetezik, míg az alapfokú végzettségûek csupán valamivel több mint fele. A 18-29 évesek túlnyomó többsége használja a világhálót, az 50-59 éveseknek is több mint fele internetezik, a 60 év felettiek közül azonban csupán minden harmadik.
Az internethasználat átlagos mennyisége a teljes népességre vetítve hétköznaponként egy-másfél óra, hétvégénként háromnegyed óra körül alakul. A tartalomfogyasztás tekintetében vezetõ helyen a magyar nyelvû hírportálok olvasását találták a kutatók, minden második magyar felnõtt legalább alkalmanként olvas ilyen tartalmakat, és nagyjából minden harmadik megkérdezett szokott legalább alkalmanként online filmet, videót nézni és internetes fórumokat olvasni. Ennél valamivel kevesebben olvasnak blogokat, töltenek le zenéket vagy filmeket, hallgatnak online rádiót vagy néznek online tévéadásokat.
A vizsgálatok 2000 tagú, országosan reprezentatív mintán készültek, személyes lekérdezéses kérdõív felhasználásával.
 

MTI - Kanizsa