Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), a gyógyszer-nagykereskedelmet pedig a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolják - a többi közt errõl szól az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása.

Az Országgyûlés által 145 igen, 35 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály emellett újraszabályozza a mentõszolgálat feladatkörét, és módosítja az egészségügyben tevékenykedõ szakmai kamarák választásával kapcsolatos szabályokat.
Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett jogutódként a jövõben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megilletõ tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött.
A 12 jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény a gyógyszer-nagykereskedelmet a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolja a már ide vont kórházi ellátás és mentésirányítás mellé.
A törvény újraszabályozza az Országos Mentõszolgálat (OMSZ) feladatkörét, így a szolgálat feladataként határozza meg a fekvõbeteg-gyógyintézeti sürgõsségi ügyeleti rend megszervezését, a kórházi ellátáson kívüli sürgõsségi, orvosi ügyeleti ellátásban való részvételt, a sürgõsségi ügyeleti rend végrehajtásának irányítását és felügyeletét, valamint a fekvõbeteg-ellátáson kívül szervezett ügyeleti ellátás irányítását.
Eszerint az OMSZ az ország egész területére kiterjedõen koordinálja a mentést, dönt a mentés szükségességérõl, továbbá a mentést végzõk szakmai felkészültségével és technikai felszereltségével kapcsolatosan dönt az ellátáshoz szükséges kompetenciáról. Mindemellett összehangolja a betegszállítást.
A dokumentum kitér arra is, hogy a mentõszolgálat által végzett rendezvénybiztosítási tevékenység után térítési díj csak eseti, szerzõdéses alapon kérhetõ.
A jogszabály rendelkezik az egészségügyben tevékenykedõ szakmai kamarák választásáról és nyilvántartásáról is. Eszerint továbbra is szükséges ezen köztestületeket bírósági nyilvántartásban tartani, azonban a területi szervezeteket, országos szerveket nem szükséges a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint külön-külön is nyilvántartani.
A törvény egyértelmûsíti, hogy a kamarai választás során csak az elsõ körben kell a tagok negyedének részvétele az érvényességhez, míg a másik körben nincs részvételi küszöb, tehát bármekkora létszámmal érvényes a szavazás. A két választás között legalább 15 napnak kell eltelnie. A módosult jogszabály tartalmazza, hogy a második kör érvényességére vonatkozóan azonban a kamara alapszabálya a fentieknél szigorúbb szabályt is elõírhat.
Január elsejétõl második lépcsõben változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapítására vonatkozó szabályok. A törvény az ellátások összegének kiszámítására vonatkozóan tartalmaz egyszerûsítést, mivel az adóhatóságtól érkezõ havi bevallási adatokból kell a továbbiakban az ellátások összegét kiszámolni.
Tekintettel arra, hogy a táppénz összegének megállapítása a jövedelemadóelõleg-bevalláson fog alapulni, és a korábban bevallott adatok önrevízió keretében változhatnak, meg kell határozni azt az idõszakot, ameddig az adatmódosítások miatt az ellátások összegét újra el kell bírálni. Az ellátások összegének ismételt elbírálása során - a módosulásról történõ tudomásszerzéstõl számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követõ naptól számított 18 hónapon belül - a folyósító szerv a korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.
A pénzbeli ellátásokat és a baleseti táppénzt érintõ módosításokat a 2014. december 31-ét követõen kell alkalmazni, az ez év végéig igényelt és megállapított ellátások összegét tehát az új számítási szabály nem változtatja meg.
A törvény átnevezi a terhességi gyermekágyi segélyt, ezen ellátási forma új neve csecsemõgondozási díj lesz jövõ januártól.
A rendelkezés az államilag támogatott szakorvosképzés változásait is rögzíti, eszerint a 2015. július 1-jét követõen a támogatott szakképzésbe csak a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott szakorvosjelöltek léphetnek be. A háziorvosképzés tekintetében pedig jogszabály alapján kijelölt állami szerv gyakorolja majd a munkáltatói jogokat annak érdekében, hogy az alapellátás tekintetében a humánerõforrás-eloszlás a leghatékonyabban valósulhasson meg egy központban az igények és szükségletek felmérésével.
A bizonyítottan egészségügyi és szociális problémát jelentõ új pszichoaktív anyagok szigorú kontroll alá kerülnek. A törvény szerint a dizájner drogok a lehetõ legszigorúbb megítélés alá kell, hogy tartozzanak az általuk képviselt kiemelt társadalmi kockázat miatt, ennek érdekében 39 új pszichoaktív anyag kerül fel a gyógyszertörvény szerinti pszichotróp anyagok listájára.
Az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében a gyógyszertörvényt olyan új rendelkezésekkel egészítik ki, amelyek az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételérõl szólnak.
A törvény 45 napos határidõt szab az önkormányzatoknak arra, hogy nyilatkozzanak, kívánnak-e egy adott háziorvossal feladatellátási szerzõdést kötni. A módosítás egyben elõírja azt, hogy az önkormányzat "hallgatása" a szerzõdés megkötéséhez való hozzájárulásként értelmezendõ. Ebben az esetben az ellátás bejelentési szándékától számított 90 napon belül az adott körzetre vonatkozóan az önkormányzatnak meg kell kötnie a háziorvossal a szerzõdést.
 

MTI - Kanizsa