A Magyarországon felhasznált gyógynövényeknek mintegy 70 százaléka még mindig a vadon termõ növények begyûjtésébõl származik; a 110-120 gyógynövényfajból a legfontosabb mintegy 70-80 fajt gyûjtik be rendszeresen természetes élõhelyekrõl - mondta a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke az MTI-nek.

Czirbus Zoltán beszámolt arról, hogy Magyarországon mintegy 5000 ember foglalkozik gyógynövénygyûjtéssel, termesztéssel pedig mintegy 20-25 cég. Utóbbiak további mintegy 1500-2000 embernek adnak munkát az elsõdleges feldolgozásban.
A vadon termõ, gyûjthetõ gyógynövényfajok spektruma széles. A legfontosabb vadon termõ gyógynövények gyûjtési területe gyakran egybeesik az elmaradott régiók, kistérségek területével.
Magyarországon évente átlagosan mintegy 15-20 ezer tonnányi gyógynövény-szárazdrogot állítanak elõ. A szakemberek a legtöbb hatóanyagot tartalmazó növényrészt nevezik drognak, amely elsõdlegesen feldolgozáson, többnyire szárításon, esetleg hámozáson, tisztításon aprításon esett át. A termelõk és a gyûjtõk által éves szinten elõállított nyers, feldolgozatlan gyógynövény-alapanyag a szárított mennyiség többszörösét teszi ki.
Magyarországon a gyógy- és aromanövények termesztõ területe mintegy 18-21 ezer hektár. Legfontosabb klasszikus termesztett gyógynövényeink az édeskömény, a citromfû, a máriatövis, a kapor, az ánizs, a kamilla, a fûszerkömény, a borsikafû, a cickafark, borsmenta valamint a levendula. Ezeket a fajokat mintegy 4 ezer hektáron termesztik. További a mai napig jelentõs, bár folyamatosan változó területû termesztett növény a héj nélküli tök, a mák és a mustár.
Az elõállított gyógynövénydrogok több mint fele külföldi piacra kerül. Czirbus Zoltán azonban hangsúlyozta, hogy az általánosságban csak alapanyag szállítóként megjelölt magyar gyógynövénykivitel ebben az esetben nem a klasszikus feldolgozatlan terméket - például füvet, virágot - jelenti. A droggá feldolgozott alapanyagok ugyanis míg elérik ezen formájukat, jelentõs kézi munkát igénylõ, géppel gyakran nem is helyettesíthetõ munkaszakaszokon esnek át.
Éppen ezért az ágazatnak a vidéki foglalkoztatásban és a vidékfejlesztés folyamatában a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepe lehet, amennyiben e területet fejleszteni kívánják. A gyógynövénytermesztés élõmunka-szükséglete ugyanis hektáronként 250-300 munkaóra, az elsõdleges feldolgozás során felmerülõ munkaerõ-igény pedig 2-50 munkaórát is jelenthet 100 kilogramm gyógynövénydrogra vetítve. Természetesen ezzel párhuzamosan növelni kell a magas hozzáadott értékû késztermékek arányát is, azonban ezeket az árukat a piacon el is kell tudni helyezni - jegyezte meg az elnök.
A gyógynövénygyûjtés és termesztés becsült termelési értéke éves szinten 10 milliárd forint. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás mûködik Magyarországon. A gyógynövényteák és más gyógynövény-alapanyagú termékek funkcionális élelmiszerek és étrend-kiegészítõk összforgalma mintegy 40-50 milliárd forintra tehetõ évente Magyarországon. Jelenleg összességében mintegy 20-25 ezer ember vesz részt az országban rész- és teljes foglalkoztatásban az ágazat tevékenységében.
Kiemelte: az elkészült ágazati stratégiában az ágazat fejlesztésének legegyszerûbb módjaként jelölték meg, hogy az ágazat munkáját szabályozó elõírásokat életszerûbbé kell tenni, aminek lényegében anyagi vonzata sincs. Mindennek leginkább a vidéki foglalkoztatás növelésében lehet óriási hozadéka az elnök szerint. Az ágazat fejlesztésére - ami az ágazatban tevékenykedõk helyzetbe hozását jelentené - mintegy 10 milliárd forint forrásbevonásra lenne szükség. A fejlesztési tervek megvalósítása a gyûjtés volumene és a termesztõ terület mintegy 30 százalékos növelését jelentené. Az elõállított szárazdrog-tömeg pedig mintegy negyedével lenne növelhetõ, 25 ezer tonnára évenként. Mindez további 5-8 ezer embernek biztosítana biztos megélhetést. A most futó Start és szociális szövetkezeti programok 1000-1500 ember számára nyújtanak foglalkoztatási lehetõséget.
Czirbus Zoltán, aki egyben a Herbária Zrt. vezérigazgatója is közölte: a társaság nettó árbevétele tavaly 3,4 milliárd forint volt, ami az idén is várhatóan ennyi lesz. A cég a magyarországi gyógyteapiacon piacvezetõ, és elõkelõ helyet foglal el az egyéb gyógytermékek belföldi piacán. A multinacionális drogérialáncok után 92 szaküzletbõl álló országos lefedettségû kiskereskedelemi hálózata is jelentõs.

MTI - Kanizsa