Jövõre 17 milliárddal több pénzbõl gazdálkodhat a felsõoktatás, amely elegendõ lesz a megfelelõ mûködéshez, és ez a növekedés fontos elõrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett - mondta Palkovics László felsõoktatási államtitkár az MTI-nek adott év végi interjúban, amelyben kitért arra is, jövõ tavaszig minden intézménynél áttekintik a szakstruktúrát.

Az államtitkár kiemelte: a kormány által elõzetesen elfogadott felsõoktatási stratégia lényegi pontokon nem módosult. Annyi változott, hogy továbbra is alapvetõen az érettségihez kötné a kormány a felsõoktatásba való belépést. Elvetették azt a német modellt, hogy a szakképzésbõl bizonyos felsõfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel be lehessen kerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni - jelezte.
Hozzátette: a stratégiához kapcsolódva változni fog a felsõoktatási törvény, annak rendeletei, módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is. Ezeket januártól kezdõdõen az év közepéig szeretnék benyújtani - közölte.
Kitért arra is, hogy jövõ év szeptemberétõl minden felsõoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a felsõoktatásba belépõ hallgatóknál. Az még kérdés, hogy minden területen lesz ilyen vagy csak pilot-jelleggel, a metodikát az OFI bevonásával dolgozzák ki. Nagyon sok jó gyakorlat van, az intézmények jelentõs része ma is mér valamilyen képességet
- jelezte. A mérésen nem lehet megbukni, aki gyengébben teljesít azoknak felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek. Az a cél, hogy kiderüljenek a hiányosságok. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlõdtek a hallgató adott képességei.
Palkovics László elmondta: megkezdõdött az oktatói bértábla kidolgozása is, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthetõ, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Át kell tekinteni a jövedelmi viszonyokat, mert jelenleg elég rendkívüli helyzetek is elõfordulnak - mondta, hozzátéve: az új rendszer várhatóan jövõ év második felében, vagy 2016 elején léphetne életbe.
A felsõoktatás finanszírozásának átalakításáról szólva kifejtette: az ellátandó feladatok mellett a hallgatói létszám is csökkenni fog, de ennek ellenére az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni, forrásokat nem vonnak ki. Ugyanakkor a felsõoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, tandíjbevételek mellett például a kutatás-fejlesztés értékesítésébõl származó források is jelenjenek meg.
Hiányzik a rendszerbõl a mecénások, bankok támogatása is - tette hozzá.
Egyik új intézkedésként említette, hogy a jövõ évi adótörvények tartalmazzák, hogy az intézményi támogatások 50 százaléka levonható a társasági nyereségadóból.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a stratégia alapján megkülönböztetnek majd tudományegyetemeket és alkalmazott tudományok egyetemét, utóbbi a mai fõiskoláknak feleltethetõ meg. Arról, hogy esetleg a fõiskolák nevében is megjelenik-e ez, és átnevezik õket, még folynak egyeztetések.
A közösségi fõiskola nem intézménytípus, hanem mûködési forma - fejtette ki az államtitkár, aki szerint a fõiskola jelzõ nem is igazán szerencsés. Lényege, hogy közösség finanszírozza, és az adott régióban élõk számára fontos képzéseket folytat, de ez akár a környezõ, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyennek a kialakítása kezdõdött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.
Palkovics László kitért arra is, hogy tart a felsõoktatási szakok áttekintése, ezt minden intézménynél szeretnék jövõ tavaszig megtenni területi alapon, munkaerõ-piaci igények és a diszciplínák szerint. A 2016-ra vonatkozó képzéseket már ennek megfelelõen hirdetnék meg. Elõzetesen annyit tudott mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a 16 helyen zajló turisztikai szakemberképzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.
Az állam és a magánszféra közös finanszírozásában megvalósuló, úgynevezett PPP-konstrukciók kiváltásáról tartanak az egyeztetések, ezek lezárása elemi érdek, mert elviselhetetlen mértékben terhelik a felsõoktatási intézményeket és az államot egyaránt - mondta az államtitkár.
Vannak olyan épületek, amelyekre hosszú távon szükség van, míg mások hasznosítását át kell gondolni, mert kollégiumokat lehet mûködtetni munkásszállóként, szakképzési rendszer részeként. Ez a feladat januártól a fejlesztési tárcától az Emberi Erõforrások Minisztériumához kerül - jelezte.
A gólyatáborokban történt erõszakos cselekményekkel kapcsolatban
kiemelte: a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarják szabályozni. Ennek értelmében a hallgatói önkormányzatok ezeknél a rendezvényeknél "cégként" mûködnének, az intézménytõl függetlenül. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban nem tervezik megváltoztatni - jegyezte meg.
Elmondta, hogy jövõ év közepén létrejönnek az egyetemi szenátusok mellett a konzisztóriumok, amelyek a rektor és a kancellár, két egyetemi tag mellett külsõ szakemberekbõl állnak, utóbbiakat a fenntartó delegálja. Az ellenõrzõ funkció mellett egyetértési joga is lenne a konzisztóriumnak, és bizonyos területek a szenátusnak kötelezõ lesz hozzájuk fordulni.
Az államtitkár szerint elég intenzív évet zártak, de az, hogy sikerült a stratégiát ilyen szintû társadalmi egyeztetés mellett megalkotni, jelentõs eredmény.

MTI - Kanizsa