Év elejétõl a Halis István Városi Könyvtár nagyszabású internetes szolgáltatása, a Nagykanizsát sokrétûen bemutató holmi.nagykar.hu újabb frissítése válik elérhetõvé. Ennek érdekességeit és hasznosságát mutatta be Czupi Gyula igazgató és Tarnóczky Attila, valamint ismertették a Halis év programjait.

Az internetes szolgáltatás története visszanyúlik a város életében fontos épületekre kihelyezett táblákhoz, amelyek egy kis füzetben már megjelentek. A táblákra azonban kevés információ fért el. Az adatokat 2003-ban kezdték el gyûjteni Kunics Zsuzsa muzeológussal társulva. Mivel az eligazodás nem könnyû az anyagban, Tarnóczky Attila tervezett hozzá név- és tárgymutatót. Továbbá képgyûjteménnyel tette teljesebbé. Összesen 1848 oldalon mutatja be a kanizsai házakat, így 125 névmutató és 4700 cím található benne.
Ezt követõen Czupi Gyula elmondta, idén ünneplik névadójuk, Halis István 160. születésnapját, majd ismertette az ünnepi évre tervezett programokat. Idén az életmûvét teszik ismertté. Céljuk könyveinek és cikkeinek teljességre törekvõ elektronikus közzététele.
 

V.M.
 

Halis István 1855. augusztus 21-én született Nagykanizsán. Apja Halis Ferenc (földmûves), anyja Andri Julianna (háztartásbeli). A szülõk kilencedik gyermeke.
Iskolai tanulmányait a nagykanizsai római katolikus Elemi Fõtanodában kezdte, majd a nagykanizsai római katolikus gimnázium elsõ osztályában folytatta az 1867-68. tanévben. Itt az elsõ hat osztályt végezte el. A hetedik osztályba Pécsre a ciszterekhez iratkozott be.
1876-ban Budapesten a Magyar Királyi Tudomány-Egyetem Jogi Karára iktatták be a nyári szakra, hol a diplomáját 1880-ban szerezte meg. Tanulmányai befejezése után Halis István mindvégig Nagykanizsa szolgálatában állt. Különbözõ városi tisztségeket töltött be. 1896-tól árvaszéki ülnök, majd hosszú ideig városi tanácsos, polgármester-helyettes. 1913-tól a város könyvtárosa és a létrehozandó múzeum vezetõje. A város történetének lelkes kutatójaként régi okiratok gyûjtésével és régészettel is foglalkozott.
Írói tevékenysége rendkívül sokrétû: népszerûek történeti munkái, elbeszélései, színmûvei, romantikus regényei. Leginkább maradandóak a város történetével foglalkozó tanulmányai, könyvei, újságcikkei.(Wikipédia)