A rubelválság a magyarországi utazási kedvnek is betett. De vannak, akik már tudják a megoldást… A megkérdezettek közt Kepli József János, Hévíz alpolgármestere szerint a korábbi orosz vendégek egy része szinte biztosan elmarad. De miközben más piacok irányába is aktivizálódnak, a számukra rendkívül fontos oroszról sem mondanak le. A helyi szolgáltatókkal közös, tudatos piaci offenzívával most új rétegekhez fordulnak.

Az orosz válság miatti drámai rubelromlás miatt 2015-ben akár negyven-ötven százalékkal is visszaeshet az orosz beutazó turizmus a szakemberek szerint. Kérdés miként lehet ezt pótolni. Aki viszont, Oroszországba menne, az legalább olcsóbban utazhat - írja az azutazo.hu.

Az orosz vendégeket azért szeretik mindenütt a világon, és így nálunk is, mert sokat költenek, és sokáig maradnak. A német sajtó számításai szerint az oroszok évente 27,2 milliárd eurót költenek utazásra, ami egy fõre 1034 eurót, egy éjszakára vetítve 84 eurót tesz ki. A harmadik legnépszerûbbnek számító Németországba tavaly 2,3 millióan utaztak, átlagosan 12,3 napot töltöttek el, és még az üzleti utak sem voltak rövidebbek 10 napnál. Ezért sem mindegy az, hogy az õ utazási kedvük miként alakul. A válság miatt már a nyugat-európai luxus üdülõhelyeken – és még Dubaiban is –, illetve síterepeken már megérzik hiányukat. De még a kevésbé kiváltságosoknak szóló Szlovákiában is komoly gondot okoz az oroszok és az orosz–ukrán konfliktus másik szereplõjének számító – nem kevésbé fontos -, ukrán turisták elmaradása.

Sokan jöttek, sokáig maradtak

Az orosz turisták magyarországi kiemelt szerepét jól mutatják a Magyar Turizmus Zrt. adatai: tavaly 197 ezren jöttek, közülük 191 ezren érkeztek szállodába, ahol 749 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Az, hogy ez mit jelent, jól mutatja: a legnagyobb küldõ országnak számító németektõl 552 ezren jöttek, 464 ezren laktak szállodában és ott 1 millió 517 ezer vendégéjszakát töltöttek – vagyis lényegesen rövidebb ideig voltak nálunk. 2014 elsõ nyolc hónapjában 138 455 orosz vendég jött Magyarországra, közülük 132 ezren szállodában laktak, ahol 532 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A negatív folyamatot jelzi, hogy miközben 2014-ben, az év elején 6,6 százalékkal több orosz jött, a válság hatására már augusztusban 10 százalékkal csökkent az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. A visszaesés azóta sem állt meg, ami azért gond, mert az oroszok 2013-ban 60-70 milliárd forintot költöttek a magyar hotelekben, így nagyon nem mindegy, hogy ez a bevétel miként alakul. Mindez – az ötcsillagosok mellett -, különösen a gyógyszállodákat érinti érzékenyen, ahol 22,9 százalékos aránnyal a németek után a második legfontosabb vendégnek számítanak. Úgy, hogy a németeknél, a szálláson kívül is sokkal többet költenek.

Év elején még kegyelmi állapotot jelentett, hogy az oroszok hagyományosan az ortodox karácsonyig, 2015-ben január 7-ig foglaltak szállást Magyarországon. Így az elõre kifizetett utaknak köszönhetõen nem esett tovább a forgalom. A legfontosabb kérdés ettõl még nem változott: a rubel tavalyi, a dollárhoz mért 40 százalékos értékvesztése mennyire veti vissza az utazási kedvet. Ez különösen a két legnagyobb fogadó városban, Budapesten és Hévízen okozhat gondot. Ez utóbbi településen a szállodavendégek 30-40(!) százaléka orosz vendég.

Nagy visszaesés – kiútkereséssel

Akad olyan, az orosz piacon aktív utazási iroda, melynél az orosz beutazás 40-50 százalékos visszaesését sem tartják kizártnak. Hozzátéve, a sokkterápia hatása abban is megmutatkozik, hogy még a leggazdagabbak is gyorsan váltottak: a svájci, francia luxus síterepek helyett már a bolgár hegyeket választják, vagy otthon maradnak. Magyarország szerencséje az lehet, hogy jóval olcsóbb, mint az oligarchák által kedvelt Anglia vagy Franciaország, így esélyünk van arra, hogy a tehetõsebbek és a luxusigényekbõl engedõk egy része minket választ majd. Ez azonban még nem biztos, de azt már látni, hogy az oroszok számára fontos szezonnak számító tavaszi idõszakra már a megszokottnál kevesebb magyarországi foglalást regisztráltak.

Kovács Balázs, a Danubius Hotels értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese szerint is valós veszély az orosz vendégek számának csökkenése. De mivel a szállodalánc 2014-ben kétszámjegyû növekedést ért el ezen a piacon, úgy érzi, náluk a visszaesés nem lesz drasztikus. Szerinte inkább a szállodákon kívüli üzletek, éttermek érzik meg nagyon azt, hogy a legjobban fizetõ vendégeknek számító oroszok kevesebbet engedhetnek meg maguknak.

A Hunguest Hotelsnél viszont már érzik az orosz válságot: láncszinten is tapasztalható a visszaesés. Az orosz vendégforgalom szempontjából kiemelt hévízi házaknál mintegy 20 százalékos a forgalomcsökkenés. Ugyanezt tapasztalják a független szállodaüzemeltetõ Service4You-nál is, amelynek hévízi szállodájában – ahol az orosz vendégek aránya csúcsidõben a 40 százalékot is elérte - szintén 20 százalékos forgalomcsökkenést regisztráltak. Klemm Balázs ügyvezetõ igazgató szerint ezt, rugalmas árpolitikával más piacokról is megpróbálják pótolni.

Pusztai Erzsébet, az Accent Hotel Managementhez tartozó ötcsillagos hévizi Lotus Therme igazgatója szerint náluk szeptembertõl volt érezhetõ az orosz-ukrán válság hatása. A vendégektõl és az utazási irodáktól kapott információik szerint, az orosz köztisztviselõkre, állami alkalmazottakra vonatkozó külföldi utazási tilalom miatt mondtak vissza foglalásokat. Ezt a negatív hatást erõsítette a rubelválság. A vendégéjszakák átlag 30 százalékát kitevõ oroszok számának csökkenése azért is veszteség, mert egyrészt másoknál tovább, átlagosan 10 éjszakát maradnak, másrészt a szállás mellett a wellness, a gyógyászati és a szépségápolási szolgáltatásokat is elõszeretettel veszik igénybe. Pótlásukra a szálloda a hévizi TDM-mel és a többi helyi szereplõvel együtt, a környezõ piacokon, elsõsorban az osztrák, szlovák és dél-német területeken aktivizálja magát, de az orosz piaci jelenlétet sem csökkenti.

Kikbõl állhat az új hévízi vendégkör?

Kepli József János, Hévíz alpolgármestere szerint a korábbi orosz vendégek egy része szinte biztosan elmarad. De miközben más piacok irányába is aktivizálódnak, a számukra rendkívül fontos oroszról sem mondanak le. A helyi szolgáltatókkal közös, tudatos piaci offenzívával most új rétegekhez fordulnak. Reményeik szerint ezzel a remek ár-érték aránynak köszönhetõen, olyan új vendégmix alakulhat ki, amelyben azok is képviseltetik magukat, akik korábban a nyugat-európai luxushelyekre jártak. A 7-14 napos gyógykúrák eredményeit prezentálva ezért vették fel a kapcsolatot azokkal az orosz szervezetekkel, orvosokkal, amelyek/akik sokat segíthetnek az új hévízi vendégkör megszerzésében. Akár úgy is, hogy költségkímélõ módon, a kúrák elsõ fele Hévízen, az utókezelés pedig az erre alkalmas orosz gyógyhelyek valamelyikén, például a testvérvárosnak számító Pjatyigorszkban zajlik majd.

Róna Iván turisztikai szakértõ szerint az orosz piacot továbbra sem szabad eltemetni, de a vérmes reményeket ajánlatos egy ideig elnapolni. Kelet-Magyarországon, ahol amúgy sem volt jelentõs az orosz beutazás, most a román, a szlovák, a cseh és a lengyel piacra érdemes erõsebb marketing munkát kifejteni. Nyugat-Magyarországon és Budapesten pedig az újabb orosz vendégkör megcélzása mellett a hagyományos osztrák és német piacot érdemes ismét megszólítani. De számolni kell azzal, hogy az onnan elmaradt vendégek visszacsalogatásához, vagy újak megszerzéséhez nagyon tudatos és erõteljes, vagyis rendkívül költségigényes országimázs építésre és attraktív ajánlatokra van szükség.

20 százalékkal olcsóbb Oroszország

Miközben a rubelválság miatt az oroszok kevésbé jönnek hozzánk, az oroszországi kiutaztatás legjelentõsebb szereplõjének számító 1000 Út Utazási Irodánál azt emelik ki, hogy Oroszország lényegesen olcsóbb lett a magyaroknak. Az iroda útjai átlagban 20 százalékkal csökkentek, miközben a kinti megélhetés is olcsóbbá vált. Így pedig a hagyományos kiutazó vendégkörnek számító, az orosz kultúra iránt fogékony idõsebb korosztály, illetve az idõközben Moszkvába beindult fapadossal utazó fiatalok mellett most egy egészen új réteg is megengedheti már magának az oroszországi utazást, városnézést.

Érsek M. Z./azutazo.hu - Kanizsa