A búbos banka lett 2015-ben az év madara egy tavaly lezajlott internetes szavazás eredményeként - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.

A búbos bankát nem elõször választották a szavazók az év madarának, 1989-ben és 1990-ben is rá szavaztak a legtöbben. A tavalyi online voksoláson a búbos banka a fekete rigót és a vörösbegyet elõzte meg.
Az MME 1979-ben indította el "Az év madara" programot azzal a céllal, hogy egyes fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom minél szélesebb rétegei megismerjenek, és szerepet vállaljanak a védelmükben.
Az egyesület ismertetése szerint a búbos banka Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentõs részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel, Magyarországon a zárt erdõk kivételével országosan elterjedt. Az Európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Tavasszal az elsõ példányok már márciusban megérkeznek Magyarországra, de a hazatérés egészen április végéig elhúzódik.
A búbos banka elterjedési területe közel 30 millió négyzetkilométer, világállományát 5 millió egyedre becsülik. Hazai fészkelõ állománya 10-17 ezer párra tehetõ, az MME évente megismételt felmérései szerint ez a szám az ezredforduló óta enyhén csökken.
A búbos banka fõként férgekkel, rovarokkal és rovarlárvákkal, kisebb részt apró gerincesekkel, gyíkokkal és kisrágcsálókkal táplálkozik.
Fõként mezõgazdasági területeken él, ezért veszélyt jelent a faj számára a nagyüzemi agrárium tájátalakító hatása és a rovarölõ szerek használata. A vonulás során a vadászat és a klímaváltozás okozta szélsõségek is csökkentik az állományt.
A búbos banka szinte bármilyen üregben, kõ- és farakásban, partfalban, tetõcserepek alatt a tetõszerkezetben, jármûroncsban képes költeni, de akár a talajon vagy ennek közelében is. Fészket nem épít, öt-nyolc tojást rak le, a kotlási idõszak túlnyomórészt május elsõ felében kezdõdik, de akár kétszer is költhet évente. Különösen az alacsonyabban levõ, a szõrmés ragadozóknak jobban kitett fészkelõ helyeken kap szerepet a nagyobb fiókák védekezõ viselkedése: híg, bûzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé, innen ered sokatmondó népi neve, a "fostos bugybóka".
Emberkövetõ madárként a faj megtanulta kihasználni a lakott területek számára kedvezõ élõhely kínálatát is.
Az MME Madárbarát kert programja arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakott területeken segíthetünk a faj védelmében a megfelelõ fészkelõ helyek biztosításával, egyebek mellett mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezésével, úgynevezett odúfák létrehozásával, fészekfülkék kialakításával kõ- és téglarakásokban, fészekházikók építésével vagy a tetõtér megnyitásával a kúpcserepek alatt.
Fotó: Gelesz László
 

MTI - Kanizsa