Hadházy Sándor, a Fidesz országgyûlési képviselõje a rendszerváltás óta irányítja hazánk történelmi, a Dunakanyarban fekvõ városát, a jövõre 1000 éves Visegrádot. Az átlagembernek alapvetõen a vár, a Visegrádi napok, a nyári bobpálya jut eszébe e történelmi helyrõl, no meg a Visegrádi négyek és Hunyadi Mátyás. Mégis sokkal keményebb munka szükségeltetik ahhoz, hogy e cudar idõkben is éljen és szó szerint virágozzék a város.

- Visegrád szerencsés helyzetben van, hiszen az 1990-es évek elõtt is kivételes helyzetben volt, aminek köszönhetõen megõrizhette táji, természeti értékeit, mûemlékei (Fellegvár, Királyi Palota, stb.) sem szenvedték el a modern világ romboló építészeti átalakításait, bár tervek születtek erre vonatkozóan. E mellett nagyközségi szerepet töltött be (ez a várossá válás elõszobája volt) aminek köszönhetõen a Dunakanyar egyik kedvezményezett települése volt a turizmusfejlesztés terén. Így amikor 1990-ben megalakult az önkormányzat, akkor kijelöltük azokat a sarokpontokat, amelyek a település jövõjét határozták meg. Ezek elég egyszerû célok voltak: a természeti és táji értékek fokozott védelme, a történelmi emlékek megóvása, a turizmus szerkezetének átalakítása, a Nagymarosi Vízlépcsõ területének helyreállítása, a lakónépesség megtartása, a helyben foglalkoztatás biztosítása, a lakossági szolgáltatások kiszélesítése, az életminõség javítása, a városi rang visszaszerzése. Utóbbi 2000-ben megvalósult.

- Zökkenõmentesen ment mindez?
- A természeti, táji értékek, illetve a mûemlék védelme a legfontosabb célok közé tartozott és itt jelentkezett a legnagyobb veszély a település számára. Az elsõszámú feladat a Nagymarosi Vízlépcsõ beruházás mintegy 80 hektáros területének helyreállítása, rehabilitálása volt. Ezt a munkát az Antall kormány kezdte el és 1996-ban be is fejezõdött az elsõ üteme. A második a mai napig nem kezdõdött el…
- Visegrád történelmi múltja, vagy inkább a jelene jelentik eredményeit? Milyen beruházások, vállalkozások lendítik a várost elõre?
- Ha visszatekintünk a 90-es évek elejére, akkor láthatjuk azokat az átalakulásokat, amelyeken a települések többsége átesett. Ilyenek voltak többek között a lakópark építések, a bevásárló központok létesítése, az elkerülõ utak építése, stb. Ahol ezek megvalósultak, ott többnyire új problémákat okoztak. Minél kisebb, zártabb volt egy település, annál jobban megmutatkozott ez a hatás. A város vezetésének álláspontja az volt, hogy az önkormányzatnak nem az a feladata, hogy a nem visegrádi befektetõk, a nem visegrádi, de szívesen ideköltözõ polgárok érdekeit szolgálja, hanem az itt élõk helyben maradását segítse elõ. Természetesen Visegrádon is megjelentek ilyen típusú fejlesztési igények, szándékok, de ezeket nem támogattuk. Ezzel szemben elindult egy olyan folyamat, hogy akik mindenáron Visegrádra kívántak/kívánnak költözni, õk a szabadpiacon kínált ingatlanok közül választhatnak, és azokat felújítva alakíthatják ki életterüket. Ezzel a város szándéka (elõírása) szerint felújítják a sokszor elhanyagolt épületeket, rendbe teszik a „portát”, így a városkép is javul. A természeti, táji értékek, valamint a mûemlékek védelme Visegrád jövõjét jelenti, hiszen a foglalkoztatottak többsége a turizmus területén dolgozik (szállodák, éttermek, kereskedelem, különféle szolgáltatások), és a turizmus fenntartása az értékvédelmen nyugszik. A Visegrádra látogató turisták száma 1985-90 körül talán meghaladta az évi 1 millió fõt, és mai is megközelíti azt, amit éppen a táji és mûemléki értékeknek köszönhet. Az önkormányzat megalakulásakor 1990-ben épp azt ismertük fel, hogy ez az 1 millió látogató csupán néhány órát tölt el Visegrádon, nagyrészük szervezett formában látogat ide (autóbuszon érkezik), de nagyon kevés pénzt költenek a településen. Megveszik a belépõjegyeket a Fellegvárba, a Királyi Palotába, nem visegrádi emlékeket vásárolnak a fellegvári parkolóban, egy részük igénybe veszi a vendéglátó egységek szolgáltatásait, de ugyanakkor a település számára rendkívül nagy terhelést okoz a gépjármûforgalom, az eldobált szemét, a tömegturizmussal járó közbiztonsági veszélyek. Ezért célként fogalmaztuk meg a turizmus szerkezetének átalakítását oly módon, hogy annak elõnyei sokasodjanak, hátrányai pedig csökkenjenek. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy a kiránduló jellegû turizmus fenntartása is fontos. Álláspontunk szerint Visegrádnak a magyar történelemben betöltött szerepe (ispánsági központ az Árpád-korban, királyi székhely a közép-korban) megkívánja azt, hogy minden magyar ember látogasson el ide, és meg kívánjuk õrizni azt a mítoszt, ami a XIX. században, a romantika idején kialakult, ami ma is a magyar ember szívében él. Aki ellátogat hozzánk, mint diák vagy átutazó turista, jó emlékeket szerezve távozzon, és visszakívánkozva vigye jó hírünket a világba.
- A nyári játékok mennyiben segítik településük büdzséjét? A turisztika milyen befolyással van a város gazdasági életére?
- A kiránduló jellegû turizmus átalakítása elsõsorban az egészségturizmus és a konferencia turizmus területén látszott és látszik legígéretesebbnek. Azonban ezeken a területeken történõ elõrelépés rendkívül forrásigényes, hiszen az sokmilliárdos fejlesztéseket igényel, márpedig a város ilyen forrásokkal ma sem rendelkezik. Ezért az önkormányzat a közép- és hosszú távú célok meghatározása mellett a munkát a helyi erõk összefogásával kezdte el. Az elsõ ilyen munka a Visegrádi Palotajátékok megújítása volt. Megállapítottuk, hogy az 1985-ben kezdõdött, és azóta minden évben megrendezett játékok illik a település imázsához, a szereplõk jelentõs része helyi fiatalokból tevõdik össze, továbbá a budapesti és a környék lakói részérõl érdeklõdésre tart számot az esemény. Ezért 1991-ben az önkormányzat a jogokat és eszközöket átvette Pest Megye Önkormányzatától és azóta gondoskodik a folyamatos fejlesztésérõl. Mára az ország egyik legjelentõsebb, legismertebb szabadtéri rendezvényévé vált, sõt Európa-szerte ismert rangot szerezve magának. A munka 1992-ben kezdõdött el, amikor az önkormányzat vezetése leült a helyi vállalkozókkal (vendéglõs, szállodatulajdonos), akiket bevontak az elõkészítésbe, lebonyolításba, akik részt vállaltak a szponzorálásban is. Az esemény színvonalának javítása érdekében a közremûködõk körét hazai és külföldi szereplõkkel jelentõsen kiszélesítettük, a látogatottság javítása érdekében sikeres együttmûködést alakítottunk ki az MTV vezetésével. Az együttmûködések eredményeként a Palotajátékok nemzetközivé vált, színvonala, látogatottsága jelentõsen emelkedett. Ma is a város legfontosabb marketing eseménye, ezzel a turizmus szereplõinek munkáját segíti elõ. Az esemény lebonyolítását ma már egy önkormányzati tulajdonú kht végzi, a 30 millió forintos költségvetésû esemény költségvetése évek óta nullszaldós.
- A vállalkozókkal történõ együttmûködés más területekre is kiterjed?
- A termálturizmus területén egy helyi vállalkozóval együttmûködve megtartottuk a strandfürdõt, elvégeztük elõször a termálvíz ásványvízzé, majd gyógyvízzé történõ minõsítését, amely megalapozta a Visegrád ásványvíz palackozó üzem megépítését, üzemelését, majd késõbb a gyógyvízhasznosítást. Erre alapozva indult el a Thermál Hotel Visegrád konferencia és gyógyszálló építése, a Hotel Visegrád szálló és több panzió építése, továbbfejlesztése is. A Thermál Hotel Visegrád szálló építése jelentette az újabb áttörést a település fejlesztése terén, amelynek megvalósulása egyértelmûen a Széchenyi terv támogatásának köszönhetõ. Igaznak bizonyult Visegrádon is az a koncepció, hogy egy-egy jelentõsebb fejlesztés a település és környéke számára fejlõdõ pályát nyit meg, az újabb és újabb fejlesztéseket indukál. A sikeres projekteknek köszönhetõen a település felértékelõdött, amely újabb szállodák építését segítette elõ. Ma három szállodaépítés folyik, a legjelentõsebb a Hotel Hilton Visegrád, de hasonló értéket képez a Lepence Welness- és Strandfürdõ építése is, amely a régi fürdõ átépítését, továbbfejlesztését, valamint egy közel 200 szobás szálloda létesítését jelenti. A harmadik szálloda építése a napokban fejezõdik be, nyitása márciusban várható. Ez utóbbi egy 80 szobás apartman szálló. Ezek a fejlesztések egyrészt több száz új munkahelyet teremtenek (egy-egy szálloda egyenként mintegy 150 munkahelyet), másrészt a többi kisebb vállalkozás számára javítja a pozíciót, illetve újabb kisebb vállalkozások számára nyit lehetõségeket (éttermek, szolgáltatások a kultúra, a sport, a szabadidõ terén). Mindezeket az új szolgáltatásokat nem csupán a turisták, hanem a helyi lakosok is elérhetik, ezáltal életminõségük javul. Ma már az önkormányzatnak az a célja, hogy egy olyan települést hozzon létre, amely egyrészt továbbra is megõrzi értékeit, másrészt a település meg tudja tartani fiataljait, újabb és újabb szolgáltatások jöjjenek létre, az önkormányzat bevételei, forrásai bõvüljenek, költségvetése kiegyensúlyozott legyen, az egyre csökkenõ állami támogatásokat legyen képes pótolni. Megállapítható, hogy egy nagyobb szálloda több mint 10 %-kal képes kiegészíteni az önkormányzat költségvetését. Megõrzzük értékeinket, rövid távú érdekek kiszolgálása érdekében nem engedünk hosszú távú céljainkból. Bár 2002-tõl kormányzati és komoly pályázati segítség nem érkezett, de tudjuk, hogy 2010-ben az esélyegyenlõség a település esetében is helyreáll, addig pedig teszi a dolgát mindenki.
K.V.