Zala megye 258 települése közül 36 változtatta meg az elõzõ ciklushoz képest önkormányzati társulási státusát, két esetben a kormányhivatalnak kellett döntenie arról, hogy egyes településeknek hova kell csatlakozniuk - közölte a Zala Megyei Kormányhivatal vezetõje szerdán az MTI megkeresésére.

Rigó Csaba elmondta: a január 1-jétõl érvényes változások többségét az érintett települések maguk hajtották végre, egy-egy esetben azonban kijelöléssel vagy a döntés elutasításával kellett élnie a zalai kormányhivatalnak.
Ez utóbbiak alapján Vállus Gyenesdiáshoz csatlakozhatott, holott a Balaton-parti település ezt elõször elutasította, a tófeji székhelyû közös önkormányzati hivatal öt településének pedig Söjtörhöz kellett csatlakoznia a lélekszám csökkenése miatt.
A kormánymegbízott felidézte, hogy az általános önkormányzati választásokat követõ 60 napban, azaz 2014. december 11-ig dönthettek a közös hivatali struktúrát érintõ változásokról az önkormányzatok. Összesen 36 település váltott közös hivatalt a mintegy 290 ezres lélekszámú Zala megyében, s így a változások együttesen valamivel több mint 16 ezer lakost érintettek.
Kifejtette: a Tófeji Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok, vagyis Tófej, Zalatárnok, Szentkozmadombja, Pusztaederics és Baktüttös összlakossága 2000 alá csökkent, de mert más csatlakozó települést nem találtak, a törvényi elõírások szerint kijelölésrõl kellett dönteni. A kormánymegbízott kijelölése alapján az öt település január 1-jétõl a söjtöri közös hivatal részeként mûködik.
Vállus Keszthely helyett Gyenesdiással kezdeményezte a közös hivatal megalakítását, de a Balaton-parti nagyközség mint 2000 fõnél népesebb település megtagadta Vállus csatlakozási kérelmét. Ezt azonban a kormánymegbízott nem hagyta jóvá, így Vállus mégis Gyenesdiással alkothatott közös hivatalt.
A kezdeményezések alapján Becsvölgye a gellénházi közös hivataltól, Salomvár pedig a zalalövõitõl a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott. Innen azonban kivált Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu és Pálfiszeg, s ezek a települések Gellénházával alkotnak most új közös hivatalt.
A búcsúszentlászlói önkormányzati társulás megszûnt, az eddig ide tartozó települések két másik székhelyet választottak. Búcsúszentlászló, Nemesszentandrás és Nemessándorháza a zalaszentmihályi, Kisbucsa és Nemeshetés pedig a nagypáli közös hivatalhoz csatlakozott.
Megszûnt az Eszteregnyei Közös Önkormányzati Hivatal is, a székhelytelepülés és Rigyác Szepetnekkel társult. Új közös önkormányzati hivatal alakult ugyanakkor újudvari székhellyel, miután a Szepetnekrõl leváló Magyarszentmiklóssal együtt a surdi közös hivataltól távozó Sormás is csatlakozott a Nagykanizsához közeli faluhoz.
Zalaszentbalázs, Bocska, Börzönce, Fûzvölgy, Hosszúvölgy és Homokkomárom a Hahóti Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott, Belezna pedig a surdi közös hivatallal alkotott új társulást.
Alsópáhok Felsõpáhok helyett a sármelléki közös hivataltól kiváló Zalavárral alkotott önkormányzati hivatalt. Felsõpáhok ugyanakkor a szintén a sármelléki hivataltól levált Zalacsánnyal, Ligetfalvával, Nemesbükkel és Zalaköveskúttal hozott létre közös hivatalt Zalacsány székhellyel - fejtette ki Rigó Csaba.
Hozzátette: egy esetben a közös hivatal székhelye változott meg. Várvölgyrõl Zalaszántóra került át a hivatal központja a három érintett önkormányzat, azaz Várvölgy, Vindornyalak és Zalaszántó döntése alapján.

MTI - Kanizsa