Kovács Béla a Kisgazdapárt elnöke letartóztatásának 62. évfordulóján a kommunizmus áldozataira emlékeztek a Plakátházban.

Február 25-én a megemlékezés irodalmi összeállítással kezdõdött, amelyet Bali Judit rendezett. Többek között József Attila, Nagy Gáspár, Szõcs Géza, Utassy József verseibõl hallhattunk összeállítást Hegedûs Erzsébet, Bali Judit, Bedõ Csaba és Farkas Tibor elõadásában.

Az irodalmi mûsor után elsõként Rózsás János író emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól. Beszédében az „elvetélt eszme” hatalomra jutásának körülményeirõl, mérhetetlen személyi, eszmei, erkölcsi pusztítására és véres terrorjára emlékeztetett. Felidézte az 1919-es magyarországi vérengzéseket, a proletárdiktatúra rémtetteit. A Kun Béla által vezetett terrorhadjárat elemzése után a II. világháború utáni évekrõl, évtizedekrõl beszélt Rózsás János. Kitért a munkatáborokba való hurcolásokra, a háborút követõen megalakult demokratikus pártok szétzilálására, a mezõgazdaság „kolhozitására”, valamint az ötvenes évek rettegést okozó „csengõfrászára”. Majd az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését, vérgõzös megtorlásait idézte. Szó esett a hatvanas évek puhuló diktatúrájáról, a gulyáskommunizmus éveirõl, a reform törekvésekrõl. Beszéde végén az író a csalódást okozó rendszerváltás húsz évét elemezte. Történelmi visszatekintése végén kihangsúlyozta, hogy a bolsevista örökség napjainkban is továbbszedi áldozatait.

Rózsás János emlékeztetõ gondolatai után fórumot tartottak, amelynek további meghívott vendégei vitéz Bátki József, vitéz Kovács János és Takács János voltak. A fórum bevezetéseként Rajnai Miklós mondott beszédet, ám mikrofonhoz lépésekor a hallgatóság közel egyharmada – köztük a Jobbik helyi szervezete – elhagyta a termet. A bevezetõ után a szeretet és az emberség erejérõl hallhattunk igaz vallomásokat.

***

A kommunizmus áldozataira emlékeztek a Nagykanizsaiak a Nemzetért Hagyományõrzõ Egyesület tagjai és a Magyar Gárda Védõszárnya Zala megyei szakasza. Az Erzsébet téren tartott megemlékezésre szombaton délelõtt került sor.
A Himnusz eléneklése után Ladányi Istvánné a hazai kommunizmus rémuralmának idõszakairól beszélt. Különös hangsúlyt kapott a szégyenteljes 1919-es népirtás, az 1945-ös szovjet bevonulás, az 1956-os forradalom és annak vérbefojtása. Fülöp Zsolt, a gárda nagykanizsai szakaszának parancsnoka beszédében kiemelte, hogy bolygónknak az özönvíz és a pestisjárvány után a kommunizmus elterjedése volt a legnagyobb tragédiája. A beszédek után egy perces néma fõhajtással emlékeztek meg a XX. század pestisének közel négymillió hazai áldozatára. A rendezvény a Szózat és a Székely Himnusz eléneklésével ért véget.