Így járt Marton István, polgármester is, aki a megvásárlás körüli ellentmondások miatt egy fegyelmi eljárás közepén találta magát. Nem is úszta meg elmarasztalás nélkül. Késõbb az általa kivágásra ítélt platánfák miatt került a tiltakozók kereszttüzébe. Most egy újabb eset borzolja a kedélyeket. Mint ismeretes, tavaly decemberben az említett kistérség tíz évre szóló bérleti szerzõdést kötött a KA-ROCK Alapítvánnyal. A benne foglaltak szerint a tulajdonos egy kétszintes, kétszázhetven négyzetméteres épületet, valamint a használatához szükséges udvarrészt havi, négyzetméterenkénti 600 Ft + áfa (162.000 Ft + áfa) + rezsi díj ellenében használatba adja a bérlõnek. Számos kikötés mellett a szerzõdés legfõbb kritériuma, hogy az alapítvány saját költségén, 2011. december 31-ig úgy alakítja át, hogy az alkalmas legyen a Kistérségi Ifjúsági Centrum feladatainak ellátására. Mivel ezt értéknövelõ beruházásnak ismeri el a bérbeadó, ezért az átépítés felmerülõ költségeit a bérleti díjba beszámítja.

A sajtó által nyilvánosságra került tervek nyomán a környéken élõk gyanút fogtak, s úgy vélik, a hangzatos ifjúsági centrum mögött rockkoncertek rendezésére alkalmas épületet kívánnak kialakítani. Az érintettek tiltakozásukat kifejezve több képviselõt is megkerestek. Végül is dr. Kolonics Bálint vállalta fel ügyüket, és levélben fordult Marton István polgármesterhez. Innentõl õt idézzük:
„A Nagykanizsai Bajza u. 2. szám alatt található ingatlan a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása tulajdonába került. A társulás és az Ön nyilatkozatai alapján az ingatlanon társulási központ kialakítását tervezi a társulás. A Kanizsa TV mûsorából ezzel ellentétben az derült ki, hogy a társulás a KA-ROCK Alapítványnak bérbe adta az ingatlanon található egyik épületet, ahol rockkoncertek rendezését tervezik. Ez a hír teljesen ellentétes a társulás mûködésével és céljaival. A társulási központ nem egyenlõ a rockközponttal.
Tisztelt Polgármester Úr!
Jelen levelem útján tudatom Önnel, hogy a Bajza u. 2. szám alatti ingatlan lakókörzetében élõ emberek a társulás elképzelésével nem tudnak azonosulni, azt kifejezetten ellenzik. Ebben az ügyben, hogy a lakóövezetben rockkoncertek lebonyolítására kerüljön sor, a lakók zéró toleranciát hirdetnek, és minden lehetséges eszközt igénybe vesznek a lakókörnyezetük nyugalmának megõrzése érdekében.
Tisztelt Polgármester Úr!
Kérem, hogy szíveskedjen az ügyben a társulásnál felvilágosítást kérni és részemre soron kívül tájékoztatást adni, hogy az ott élõ embereket megnyugtathassam. Kérem Önt, mint városunk polgármesterét, szíveskedjen a város polgárainak az érdekeit képviselni és megakadályozni egy újabb probléma kialakulását Nagykanizsán.
Várom szíves válaszlevelét, amelyrõl természetesen tájékoztatom az ügyben érintett lakókat.”
A Bajza utca 2. most sem a nyugalom szigete, hiszen az egykori gyivisek közül jónéhányan visszajárnak egykori otthonukba, és éjszakánként vandál cselekményeikkel kisebb-nagyobb károkat okoznak. Mivel ezek a jelenségek az épület falai között zajlanak, így az ott élõk nyugalmát nem, csak erkölcsi érzéküket zavarják. Ha azonban a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása és a KA-ROCK Alapítvány terve megvalósul, nincs kétségük afelõl, hogy eddigi nyugalmas életüknek vége lesz. Elmondásuk szerint egy lakó-pihenõ övezetbe nem illik egy ilyen intézmény. Cseppet sem kételkednek abban, hiszen a tapasztalat is azt mutatja, hogy környékük – a zaj mellett – hasonlatos lesz azon szórakozó helyek környezetéhez, amelyeknél a szórakozástól felhevült fiatalok hazafelé tartva összepiszkítják a járdát és az úttestet, szemeteseket borogatnak, illetve gyújtanak fel. Nem hisznek tehát az ígérgetéseknek, mert, mint mondják, abban a városban, ahol a polgármester autóját kromofággal önthetik le, hovatovább büntetlenül törhetik be egy betondarabbal az ablakát.
Dóró János