XVI. Benedek pápa Szent Pál apostol születésének kétezredik évfordulója alkalmából hirdette meg a Szent Pál-évet tavaly június végétõl, kettõs célt fogalmazva meg: egyrészt jobban megismerni és megismertetni Szent Pál alakját és tanítását, valamint imádkozni és dolgozni az egységért. A félidejében járó jubileumi emlékévrõl, és Szent Pál tanításairól, leveleirõl Dr. Páhy Jánost, a kiskanizsai Sarlós Boldogasszony templom plébánosát kérdeztük.

– A liturgiában Szent Pál levelei nagyon gyakran szerepelnek. Szinte nincs olyan vasárnap, amikor ne vennénk valamelyik levelének egy-egy részletét. Ezen kívül az apostolok cselekedeteiben az életével kapcsolatos híradások részletesen le vannak írva. Fiatalabb volt Jézusnál, ez az évforduló adott alkalmat, hogy tudatosabban belemélyedjünk Szent Pál apostol életébe, tanításába, teológiájába.

– A mai ember életére vonatkoztatható üzenetet is hordoznak a tanításai?
– Mély üzeneteket tartalmaznak a levelei. Ezek a szövegek régen íródtak, és mindig az élet adta helyzetekre próbált az apostol választ adni. Ezek a helyzetek ma is elõjönnek, nemegyszer viszont azért át kell fordítani a mai ember nyelvére az üzenetet, vagy megtalálni a párhuzamokat. A magyar egyházban jól kapcsolódik az ezt megelõzõ Biblia évéhez Szent Pál apostol jubileumi esztendeje, de úgy érzem, mintha nem kapott volna elég hangsúlyt az egyházban sem.
– A templomban elõadássorozatot tartanak tiszteletére. Kiket hívtak meg elõadónak?
– Olyan embereket sikerült meghívni, akik jobban ismerik az átlagteológusnál Szent Pál életét. Öt elõadást szerveztünk. Az elsõt Fábri Kornél kaposfüredi plébános tartotta. Tavaly jött haza Rómából, ahol biblikus tanulmányokat folytatott. Õ az apostolról valamint a keresztény és apostoli hivatásról beszélt. Kedden volt Barsi Balázs ferences atya, akinek országos hírneve van. Szívesen jön ide, mert a kiskanizsai plébánia ferences plébániának indult valaha. A következõ elõadó Bolla István zalaszentbalázsi plébános lesz. Õ is tavaly érkezett haza Rómából, ahol filozófiai tanulmányokat folytatott. Utána a püspökatya, majd március 17-én Tarjáni professzor lesz az utolsó vendégünk, aki a budapesti egyetem professzora, a Szent Jeromos Társaság vezetõje, megalapítója. A Szent Pál egyházi évet március 22-én vasárnap egy ünnepélyes szentmisével szeretnénk befejezni. Martonné Németh Mária orgonamûvész megígérte, hogy énekkarával eljön a fél 11-es szentmisére. Ez alkalommal szeretnénk a hitoktató teremben egy fotókból és bibliafordításokból álló kiállítást is megnyitni. Az elõadások keddi napokon, 17.30 órakor kezdõdnek a templomban.
– Esküvõkön gyakran elhangzik Szent Pál szeretethimnusza!
– Az egyik legcsodálatosabb írása, és legjobban ismerik az emberek. Esküvõkön tényleg gyakran, de máskor is felidézzük. Mivel indítsa útnak a fiatalokat az ember, mint azzal, hogy szeressétek egymást! Szent Pál ebben a himnuszban felsorolja, hogy miben mutatkozik meg a szeretet. Napjainkban néha bizony nagy félreértés tapasztalható a szeretet fogalma körül.
– Tulajdonképpen mi a szeretet?
– Áldozatvállalás a másikért. Odaadni önmagamat a másik szolgálatára minden feltétel nélkül. A szeretet türelmes, jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem gõgös. A házassági kapcsolatban mindez nagyon fontos követelmény ahhoz, hogy jól mûködjön. Nem véletlen!
– Erdõs Géza plébános halála után ön vezeti a plébániát. Honnan érkezett?
– A Zselicségbõl. A Balaton, az Északi-középhegység után a harmadik legszebb vidéke az országnak. Én is akkor ismertem meg igazán, amikor odakerültem. Ott szolgáltam öt évig és három hónapig.
– Hogy érzi magát Kiskanizsán?
– Jól érzem magamat. A zalai emberek egy kicsit másabbak, bár lassan-lassan egymáshoz simulnak a régiók. Ezen a téren is globalizációnak lehetünk a tanúi.
– Idõnként elszólítják a feladatai Kiskanizsáról, hiszen tanít a Kaposvári egyetemen, a Katechetika szakon, és a püspöki bíróság helynöke.
– Hosszú ideje tanítok Kaposváron, pontosabban a toponári egyetemi városrészben, ahol a tanítóképzõ keretében van egy olyan szak, hogy katechetika, ami hitoktató szaknak felel meg. Most tértek át ott is a bolognai módszerre. A püspöki bíróságon, egyházi peres és büntetõperes ügyek szerepelnek. Az egyházi peres eljárások zömét a házassági semmisségi ügyek teszik ki. A társas bíróság – három, vagy adott esetben öt bíró – például megvizsgálja, hogy egy házasság érvényesen köttetett-e meg. Nem bontja fel az egyház az érvényesen megkötött házasságot, hanem azt vizsgálja, megvoltak-e azok a feltételek, amelyek egy házasság érvényességéhez szükségesek. Ha nem voltak meg, akkor nem azt mondja, hogy elválasztjuk õket, hanem azt, hogy ez a házasság a kezdetektõl fogva érvénytelen, vagyis semmis volt. Ezért nyúlik egy kicsit hoszszabbra ezeknek az eljárásoknak az ideje, mint a polgári bíróság esetében, ahol két ember eldönti, nem kívánnak tovább együtt élni, mert megromlott a kapcsolatuk, és kimondják a válást közöttük.
– Válás után ezek szerint nem csak a bíróságnál, hanem az egyháznál is be kell jelenteni a válás tényét?
– Nem muszáj bejelenteni, de ahhoz, hogy egyházilag is újabb házasságra léphessen valaki, be kell jelenteni, mert ha az egyházi bíróság nem mondja ki, akkor nem tudja rendezni az újabb kapcsolatát. Viszont hozzá kell tennünk, nem minden beadott ügy végzõdik azzal, hogy érvényteleníti az egyház a házasságot. Csak akkor történik ez meg, ha megvannak az egyházjog által pontosan leírt feltételek. Például, ha érvényes volt a házasság – mert nem csak megkötni kell a házasságot a templomban, hanem érvényesnek is kell lennie –, akkor az a házasság érvényes is marad. Nem lehet kikötéseket tenni, nem lehet kizárni tudatosan a házasságból a gyereket. Érett személyiségnek kell lenni a házasulónak, nem szabad, hogy pszichésen terhelt legyen valaki, vagy olyan sajátosságokkal rendelkezzen, amivel tönkreteheti a másik ember életét. Ha ezek nincsenek meg, hiába kötötték meg a templomban a házasságot, az nem volt érvényes. De ezt hivatalosan ki kell mondani, és ez a bíróság feladata.
Bakonyi Erzsébet