2007 utolsó napjaiban nyitották meg a Gelsei Termálfürdõt. Viszont már több mint két éve zárva van. Talán akkor rendezõdik a fürdõ sorsa, ha a Magyar Fejlesztési Bankhoz kerül az épület. A helyiek már akkor is örülnének, ha úszásoktatásra lehetne használni a fürdõt.

2012. november 20-án volt utoljára nyitva a Zala megyében található Gelsei Termálfürdõ. Hiába rendelkezik a kis falu közel 40 Celsius-fokos, magas jódtartalmú termálvízzel és egy modern fürdõépülettel, egyelõre nem tudni mikor nyithat meg újra a fürdõ - írja Heszler Róbert a termalonline.hu-n megjelent cikkében.
 

A gelsei termálprojekt még 15 évvel ezelõttre nyúlik vissza, a szomszédos Pölöskefõvel összefogva akkor alakították át termálkúttá a már meglévõ, korábbi sikertelen olajkutatás után hátramaradt 900 méter mély kutat. A fürdõ megépítésére jó néhány évet várni kellett, s igazából a mostani problémák gyökerét az akkori döntés jelenti, ugyanis a létesítmény építéséhez szükséges egymilliárd forintot döntõ részben hitelbõl teremtette elõ a település.

A termálfürdõt végül 2007 karácsonyára nyitották meg. Azonban nem tett jót nekik a 2008-ban érkezõ válság, de az sem, hogy a környéken több fürdõ is mûködik. Az már csak hab a tortán, hogy jelentõs szálláskapacitás sem volt a településen.

Az adósságteher miatt 2010-ben gyakorlatilag csõdöt jelentett a település. Egy idõ után a fürdõt is be kellett zárniuk, s ugyan 2012-ben újra meg tudták nyitni, de az év végén megint be kellett zárniuk.
 

A Zalai Hírlap most utánanézett, hogy mi a helyzet a Gelsei Termálfürdõvel. A rossz hír az, hogy az önkormányzat önmagában nem tudja “feltámasztani” a fürdõt, hiszen egy új szabályozás miatt veszteséges tevékenységet nem folytathatnak, márpedig a fürdõ soha nem termelt nyereséget. Eladni pedig a meghirdetett 940 millió forintos áron nem sikerült. Az épület emiatt az adósságrendezési eljárás végén a fürdõépítéshez hitelt nyújtó Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerülhet.
 

Márpedig az MFB nem elõször kerül olyan helyzetbe, hogy az ölébe hullik egy termálfürdõ, ugyanez történt az egerszalóki Saliris Resort szálloda és fürdõ esetében is, amit már évek óta mûködtetnek. Nagy kérdés, hogy adott esetben meglépnék-e ugyanezt a gelsei fürdõnél is.
 

A Zalai Hírlap cikke szerint egyébként az önkormányzat már jó ideje abban lát menekülési utat a fürdõ számára, hogy tanuszodaként nyissák meg újra, amihez elvileg lehetne támogatást szerezni. Pláne, hogy így Gelsén megoldható lenne a helyi és a környékbeli gyerekek úszásoktatásra, egyelõre azonban pénz helyett csak ígéreteket kaptak ehhez.
 

A jó hír egyébként az, hogy az épületet karbantartja az önkormányzat, így az állagromlásnak semmi jele. Elvileg minimális beruházással bármikor újra ki lehetne nyitni a Gelsei Termálfürdõt.
 

A teljes cikket itt érheti el.
 

termalonline.hu - Kanizsa

Az SZDSZ mintafaluja

A fával burkolt, lapos tetõs épület letisztult, minimalista stílusával, hatalmas üvegablakaival olyan hatást kelt, mintha egy osztrák vagy svájci alpesi fürdõhelyen járnánk. A tervezõ, Karácsony Tamás a Szépmûvészeti Múzeum elvetélt föld alatti bõvítési tervének alkotójaként vált országosan híressé. Bent feszített víztükrû, úszóversenyek megrendezésére is alkalmas nagymedence, három kisebb masszázsmedence jakuzzival, szauna és nedves gõz, sókamra és még két kisebb medence. A medencébõl egyenesen a szelíd, zöld zalai dombokra látunk.

A gelsei fürdõ létjogosultságát Nagykanizsa közelsége adja, a vendégek 60 százaléka innen érkezik. A sokkal több szolgáltatást nyújtó Zalakaros szintén közel van, de Gelsén majdnem ezer forinttal olcsóbb a belépõjegy.
 

Forrás: gelsetermalvolgy.com