A Magyar Kultúra Napja rendezvényéhez kapcsolódva a Magyar Plakát Házban mutatta be Száraz Csilla múzeumigazgató a Kanizsa Város Tanácsának elmúlt évben restaurált jegyzõkönyveit. A három kötetet – melyek 1690-1800-ig rögzítik a városi tanács üléseinek jegyzõkönyveit –, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetõen sikerült megújítani.

A késõbbiekben a digitalizálásuk is szerepel a múzeum terveiben.

Az igazgatónõtõl megtudtuk: a 90 éves török uralom után 1690. június 16-án alakult meg Kanizsa Város Tanácsa, mely a város igazgatásán kívül a bíráskodást is gyakorolta. A lakosság nagy része magyar, 20 százaléka német, 18 százaléka délszláv volt, de a város vezetésében évtizedeken keresztül a németek voltak túlsúlyban. A jegyzõkönyveket is németül vezették kezdetben. Az elsõ ülésrõl készített jegyzõkönyvvel kezdõdõ városi tanácsi jegyzõkönyvi kötetek a legfontosabb források a város török alóli felszabadulást követõ idõszakának történetében. Gazdag tárházai a város múltjáról szóló adatoknak. Részletesen tudósítanak a fennálló társadalmi, gazdasági viszonyokról, közállapotokról, betekintést nyújtanak a város 1690 és 1800-as évek közötti életébe.
A kötetek ülési, kihallgatási jegyzõkönyveket, többek között a polgárok esküszövegét tartalmazzák. Ezen kívül az I. kötetben olvashatók a város által alkotott és általa szem elõtt tartott statútumok is. Ezek tárgya a legkülönfélébb, mint például önkormányzati választások, az iskolai oktatás nyelve, tûzvédelmi rendelkezések, bormérés. A kötetek – régi pecsétjük, jelölésük alapján – 1926 elõtt kerülhettek a Városi Múzeum gyûjteményébe. Értéküket emeli, hogy Nagykanizsa város levéltára a II. világháború végén csaknem teljesen elpusztult a Városháza leégésekor, így a rendelkezésre álló források száma jelentõsen megcsappant.

B.E.