Átadták az országosan is egyedülálló Soós Ernõ Víztechnológiai Kutatóközpontot a Hidrofilt Vízkezelési Tervezõ és Kivitelezõ Kft. fennállásának 25. évfordulóján. A központ a Pannon Egyetem (PE) Mérnöki Kara, a Hidrofilt Kft. és az önkormányzat együttmûködéseként jött létre, mely ipari, felsõoktatási és városi összefogás a jövõért, valamint egyedülálló innovációs együttmûködés egy nemzetgazdasági szempontból kiemelkedõ területen.

– Szeretném, ha együtt ünnepelnénk azt a mûködési modellt, mely Nagykanizsán kristályosodott ki, és a jövõben eredményes lehet. A modellt a magyar mérnökök, szakemberek, tudósok és külkereskedõk alkották, annak érdekében, hogy piachoz juthassunk és sikeresek lehessünk az ország különbözõ országaiban – mondta Borsos Ferenc, a Hidrofilt Vízkezelési Tervezõ és Kivitelezõ Kft. ügyvezetõ igazgatója. Hozzátette, azt a képességet, hogy az összefogás erejével létre tudunk hozni egy gyárat, egy termelõ erõt, ahol naponta értéket állítanak elõ, meg kell becsülni. Kiemelte, olyan minõséget produkálnak, mely az elmúlt 25 évben versenyképes külföldön és belföldön egyaránt. Több mint 100 dolgozót foglalkoztatnak, 16 országba szállítottak már eddig, és a kft. vízkezelõ rendszereit használja többek között a Richter Gedeon gyógyszergyár, a General Electric több magyarországi gyára, a Mol százhalombattai és pozsonyi olajfinomítója, valamint a Borsodchem és a paksi atomerõmû.

Dr. Friedler Ferenc, a PE rektora elmondta, egyetemük közel tíz éve jelent meg Nagykanizsán, és már akkor fontosnak tartották, hogy három tevékenység jelen legyen egy szervezetben: az oktatás, a kutatás és az innováció, úgy, hogy ez a három terület egymást erõsítse. A projektekhez tudományos háttérre van szükség, a megfelelõ mûködéshez pedig szakemberekre, akik a képzésbõl kerülnek ki. – Ez most egy külön érték, hogy olyan innovációs tevékenységben vehetünk részt egy a nemzeti piacon helytálló céggel, ami nem csak a vidék fejlesztéséhez járul hozzá, hanem nemzetközi értelemben is fontos feladatot tölt be – emelete ki dr. Friedler Ferenc.
– Egy közösség csak akkor tud igazán naggyá válni, ha ültetett és elvégzi azt a munkát, amit az idõ, a körülmények és a közösség, melyhez tartozik, rá bízott. Minden közösség, akkor tud sikeres lenni, ha értékeire és hagyományaira támaszkodva megtalálja azt a néhány fontos pillért, ami rá jellemzõ, mely pilléreket munkájával meg tud erõsíteni, így ezekkel azonosítani tudják – ezt már Cseresnyés Péter országgyûlési képviselõ mondta.
Hangsúlyozta, a mi egyik stabil pillérünk a vízkezeléssel kapcsolatos tudás lehet. Az életet adó, és fenntartó víz lenne városunk és régiónk jelképe, ez mutatná egyediségünket. A cégnél dolgozó szakembergárda tudása nem csak a Hidrofilt Kft.-nek fontos, hanem nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentõséggel bír.
– Az a tudás, mely felhalmozódott náluk a jövõ egyik kihívására, hogyan lehet biztosítani az emberiség számára az egészséges ivóvizet, tud válaszokat adni, így ez a tudás a nagyvilág számára is nélkülözhetetlen. Mindez pedig új kapuk megnyitását jelentheti. A Soós Ernõ Víztechnológiai Kutatóközpont létrehozásában benne foglaltatik a felhalmozott tudás okán a szakszerûség, az elõrelépés lehetõsége, a közösség szolgálata és a tudás hasznosítása – mondta Cseresnyés Péter. Hozzátette, a PE Mérnöki Kara, a Hidrofilt Kft. és az önkormányzat együttmûködésével összeforr a szakmai tradíció, az elméleti tudás, valamint a támogató környezet.
– Az ivóvíz a 21. század legfontosabb természeti kincsévé válik, a vízkészlet felbecsülhetetlen érték – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, folyamatosan apadnak és fogynak a készletek, így a megõrzés a következõ évtizedek egyik legfontosabb globális kihívásává válik. Kiemelte, a növekvõ lakossági igények és az éghajlatváltozás miatt 2030-ra 40 százalékos globális vízellátási hiányt jeleznek elõre. 2050-re szóló elõrejelzések pedig azt mutatják, a 9 milliárdosra növekvõ emberiség miatt 60 százalékkal növekvõ élelmiszerfogyasztással és további 20 százalékkal növekvõ vízfogyasztással számolnak. A víz biztonsági kihívás, melyre a megfelelõ válaszokat meg kell találnunk. Fontos feladat a vízbázisok megóvása és olyan technológiáknak a felfedezése, melyek segítenek a megõrzésben.
– A világgazdaság valamennyi szegmensében óriási verseny van. Ebben a versenyben mi úgy tudjuk megállni a helyünket, hogy kiválasztjuk azt az iparágat, ahol valamilyen szaktudásunknál, tapasztalatunknál fogva versenyelõnyünk van. Márpedig a magyar vízipar kifejezetten ilyen ágazat, hiszen a hazánkban felhalmozott szakdudás és hagyományok predesztinálnak minket arra, hogy a világ víziparának egyik vezetõ országa legyünk – emelte ki Szijjártó Péter.
Ezért a magyar gazdaság és a külgazdaság egyik fontos ágazatának tekintik a vízipart, és véleménye szerint a magyarországi vízipar, a vízkutatás fõvárosának lehet nevezni Nagykanizsát. Azt mondta példaértékû, hogy egy közepes hazai vállalat innovációban és kutatás-fejlesztésben a legnagyobbakkal is versenyképes. Hozzátette, az összefogásból létrejövõ országosan egyedülálló kutatóközpont szerepe megkérdõjelezhetetlen a magyar vízipari szakma fejlõdésében, a létrehozásával pedig megoldódik a szakemberhiány is.
– Nem véletlen, hogy Soós Ernõrõl nevezték el a kutató- és oktatóközpontot, hiszen Soós Ernõ szakmai pályafutása során kitûnt innovatív gondolkodásával és azzal, hogy számos szabadalom köthetõ a nevéhez – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Végezetül kiemelte, a kormány döntése alapján, a 2014-ben kezdõdött és 2020-ig tartó uniós költségvetési idõszakban megduplázza a kutatásfejlesztésre fordítható összegeket, melyek így már meghaladják a 700 milliárd forintot.
Ezt követõen avatták fel szimbolikusan a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutatóközpontot, leleplezték a kutatóközpont logójával fémjelzett táblát, majd az igazgató kíséretében megkóstolták a kft. berendezésével elõállított kiváló minõségû ivóvizet.

V.M.

További képek a galériában!