„A közgyûlés feloszlatásának felvetésével az MSZP és Marton István kelt hangulatot, ebben közös az érdekük. Sajnálatos, hogy az MSZP az elmúlt idõszakban Marton Istvánnal sorsközösséget vállalt és a polgármesterségét „politikai lélegeztetõgépen” tartják életben. Marton István az MSZP segítségével robbantotta szét a Fidesz többségi frakcióját, így az MSZP az ellenzéki szerepkörét saját maga szüntette meg. Jelenleg nincs közgyûlési többsége senkinek. Most az MSZP sem ellenzéki párt, erre már nem lehet hivatkozni.

A testületi feloszlatás a legvégsõ eszköz az önkormányzat számára, ami hihetetlen erkölcsi és anyagi károkat okozhat a városnak. Egyetlen megoldást látunk, az pedig Marton István távozása, mert jelenléte esetén „politikai kútmérgezõként” mindenkit egymás ellen ugraszt (a képviselõket, a pártokat, a hivatali vezetõket), és remény sincs az ésszerû megállapodásokra.
Érdekes az MSZP szerepvállalása, hiszen a parlament feloszlatásánál õk az ellenkezõ álláspontot képviselik, most pedig az EP-kampány központi elemévé kívánják tenni az önkormányzat feloszlatását.
Az alpolgármester-választás sorozatos beterjesztése egy színjáték. A polgármester fél év alatt sem tudta törvényesen elõterjeszteni. A polgármesternek meg kell neveznie az alpolgármester személyét. Ez minden esetben elmaradt. 1990-tõl mindössze egy ciklusban volt két alpolgármestere a városnak és az is botránnyal végzõdött. A második alpolgármester megválasztásának kizárólagos oka, hogy Marton István nem képes ellátni a feladatát és képtelen bármilyen együttmûködésre a jelenlegi alpolgármesterrel és a képviselõk többségével. Érdekes kérdésként vetõdik fel, hogy az elõzõ ciklusban az MSZP miért nem iparkodott azon, hogy Litter Nándor mellé az MSZP is adjon alpolgármestert, a polgármesteri munka megkönnyítésére?
A 2009. évi költségvetést megelõzõen költségvetési koncepciót kell benyújtani a polgármesternek. Az általa benyújtott anyagot a közgyûlés szinte teljes körû közfelkiáltással alkalmatlannak tartotta. Azt követõen Marton István törvénysértõ módon nem hozta vissza a közgyûlés elé ismételt megtárgyalásra az új koncepciót. Az elsõ fordulóban benyújtott költségvetése elképzelés nélküli, „alibi költségvetés” volt. Úgy volt benyújtva, hogy az intézményi egyeztetések nem fejezõdtek be, a tényszámok egy része sem volt lepontosítva, és Marton István a közgyûlés tagjaival érdemben nem egyeztetett. Erre, mint fix pontra hivatkozni elég elképesztõ.
A második fordulós költségvetésben a mûködési hiányokat és fejlesztési hiteleket a polgármester terjesztette elõ, az õ költségvetéseként. Az MSZP képviselõi érdemi javaslattal nem álltak elõ, 300 milliós forráscsökkentést javasoltak, és 100 milliót meghaladó új célokat. Ez 400 milliót meghaladó többlet hitelfelvételt jelentene. Emellett a rész-szavazásokon szinte az összes hitelnövelõ módosítást megszavazták. A költségvetést úgy fogadták el, hogy a 2008. évi zárszámadásig felül kell vizsgálni, és 2 milliárd alá kell szorítani a hiányt. 100 millió szerepel területvásárlásra, ami megvalósulása esetén a hitelt fedezi. Ezzel lecsökkentve ugyanaz az 1,9 milliárdos hitelállomány van benne, amit Marton István magáénak tekintve beterjesztett. Most akkor Marton István és az MSZP mirõl beszél? Marton István saját magát szavazta le egy újabb botrány kirobbantása érdekében.
A költségvetést ideiglenes költségvetésnek tarjuk, megszavazása kármentésnek tekinthetõ, a megszavazóit a polgármester hozta kényszerhelyzetbe. Aki nem akarja, hogy legyen a városnak költségvetése, az azt akarja, hogy a város intézményei mûködésképtelenek legyenek, az azt akarja, hogy az állami támogatásokat a város ne kapja meg, mert a költségvetés hiányának ez a drasztikus következménye. Mindenki eldöntheti, hogy a felelõsséget, vagy a felelõtlenséget választja.
Erre is érvényes az a mondás, hogy a fejétõl bûzlik a hal.
Az új polgármester megválasztása után fel kell ajánlani a polgármester számára az alpolgármesterrel történõ együttmûködés lehetõségét, vagy másik jelölését, és Kanizsa érdekében el kell kezdeni az értelmes párbeszédet és pártállástól függetlenül meg kell teremteni a városi összefogást.”