Városunk 2015-ös költségvetése kellõ mennyiségû forrást biztosít a munkahelyteremtésre, a gazdaságfejlesztésre, a nagy beruházásokra, a fejlesztések megvalósítására, de még az oktatás, a sport és a kulturális élet fellendítésére is. A csütörtöki, soron kívüli közgyûlésen a képviselõtestület stabil és takarékos büdzsét fogadott el.

Elegendõ fedezet áll rendelkezésre a város kasszájában - a saját adóbevételek és a központi költségvetéstõl kapott feladatalapú támogatás jóvoltából – arra, hogy az önkormányzat az említett fejlesztési céljait, a kötelezõ és az önként vállalt feladatait megvalósíthassa. Mûködési hiány nincs, hitelt sem kell igénybe venni. Mint ismeretes, a régi, 6.3 milliárd forintos tartozást átvállalta az állam. Új adónemek bevezetése vagy adóemelés pedig nem várható – összegzett elöljáróban Dénes Sándor polgármester.
Mindezek ellenére nem volt zökkenõmentes a büdzsé elfogadása. Az ellenzéki képviselõk a költségvetés több pontját kifogásolták.
Marton István a „zsugorodás költségvetésének” nevezte az ideit. Mivel – mint utalt rá – a „boldog békeidõkben” 25 milliárd felett volt, most „mindössze” a 11 milliárd forintot haladja meg. A mûködési bevételekrõl azt mondta, nem reálisak, illetve azért vannak többre tervezve, mert ki kell hozni valahogy a nullszaldót. Az adók kapcsán 580 milliós visszaesést kifogásolt. Ám a szociális és gyermekjóléti támogatás 370 millióról 80 millió forintra való csökkentésével sem értett egyet, ahogy az iparûzési adóból származó bevétel szûkösödésével sem: mindez 140 millióval lett kevesebb.
Gábris Jácint hozzászólásában a „kormányzati (támogatások) öntömjénezése” iránti nemtetszését fejezte ki. Szólt arról, hogy a költségvetés idei „sarokszámai” nagyjából ugyanazok, mint tavaly. Érdeklõdött még az iránt is, mit tervez a „képviselõi többség” azzal a 2.5 milliárd forint többlettel, ami a város büdzséjében szerepel. A képviselõ pozitívumként értékelte, hogy új adó nem kerül bevezetésre. A tanácsadói szerzõdésekkel kapcsolatban már nem volt optimista. Kifogásolta, „sok az ezekre fordított összeg”. Azokért a szerzõdésekért pedig, amiket látott, „egy kanyit sem fizetett volna” – állította. Tekintve, nem tudni azt sem, mi hasznuk volt a korábbiaknak.
A klímaszövetséget pedig „gittegyletnek” minõsítette, azt követõen, hogy a szövetség 5 millió forintot kap a városkasszából idén.
A városmarketingre elkülönített 62 millió forintot szintén soknak találta, módosító javaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy ebbõl az összegbõl 7 millió forintot inkább az útfelújításokra kellene átcsoportosítani. Ezt egyébként a szavazáskor nem támogatta a testület többsége.
Gábris Jácint három testvérvárosi kapcsolat „leépítését” is javasolta. Véleménye szerint mindezt értelmetlen Izraellel, Bulgáriával és Finnországgal fenntartani, mivel – „sokak véleménye szerint” ezek csak „kéjutazásokra” adnak okot.
Dr. Fodor Csaba elsõként a költségvetési elõterjesztés elsõ, 21 oldalára tett megjegyzést. Eszerint, aki azt írta, „szégyellje” magát. A kormány „ne nézzen hülyének” minket – fogalmazott, szó szerint, a képviselõ. Elmondta, a nemzeti vagyont gyarapító beruházások bõven szerepelnek a város ez évi költségvetésében. A képviselõ a két helyi médium, a Kanizsa Újság és a Kanizsa TV idei büdzséjével kapcsolatban szóvá tette: tavaly a két sajtóorgánum összesen 67 millió forintból gazdálkodott, ám az összevonás utáni Kanizsa Média Centrum mûködésére már 100 milliót különítettek el, amely szerinte „túl sok”. A polgárõröknek szánt egy millió forintos támogatás viszont kevés. Dr. Fodor Csaba az idei költségvetést összességében koncepciótlannak nevezte.
Az ellenzéki városatyák által elmondottakra Bizzer András önkormányzati képviselõ, a Fidesz frakcióvezetõje, a Pénzügyi Bizottság elnöke reflektált. Elsõként Dr. Fodor Csaba „stílusát” utasította vissza.
Majd részletes tájékoztatást adott Nagykanizsa költségvetésérõl. Sok más mellett üdvözölte munkahelyteremtésre elkülönített 70 millió forintot, a gazdaságfejlesztésre szánt 500 millió forintot, az iparûzési adókedvezményt, amivel a kisvállalkozókat támogatja a város, a közfoglalkoztatásra jutó 30 millió forintos fedezetet is. Ez utóbbival kapcsolatban közölte: eme pénz a késõbbiekben fel is „szabadulhat”, ugyanis a tervek szerint mindezt, a magyar állam finanszírozza majd.
A szociális segélyekre, a sport és a kultúrafejlesztésre 2015-ben 248 millió forintot költ a város, a korábbi 552 millió helyett. A segélyezési rendszerrõl Bizzer András elmondta, idén átalakul.
Az önkormányzati képviselõ kiemelte még sok más mellett azt is, intézményi felújításokra közel 113 millió forintot fordítanak, a Tripammer úti ravatal felújítására 62 milli forintot szánnak, a térfigyelõ kamerarendszer kibõvítésére 8 milliót, a Csónakázó tó és környezetének felújítására 80 millió forintot, a közvilágítás fejlesztésére 50 millió forintot, a házasságkötõ terem felújítására pedig majd’ 16 milliót. Az oktatás és a kultúra különbözõ területeire fordítandó támogatásokkal kapcsolatban kiemelte – többek közt – a Kanizsa Felsõoktatásáért Alapítvány 20 millió forintos támogatását, ugyanennyit kap a Soós Ernõ Víztechnológiai Kutatóközpont is, szakképzési ösztöndíjra közel 9 millió forintot kalkuláltak. A diáksportot 17 millió forinttal támogatja a város, a verseny- és élsportot 62 millióval, a kulturális feladatokra 20 millió forint jut.
A költségvetést, a képviselõi hozzászólások után, Szita László könyvvizsgáló is értékelte. Az alapos részletezésen túl elmondta még azt is, hogy gazdaságossági szempontból nem ellenõrizték a költségvetést, mivel ez nem tartozik feladataik közé. A jogszabályi elõírásoknak viszont megfelel.
A képviselõtestület – ha nem is egyhangúlag – de elfogadta a város 2015-ös költségvetését.

Sz.Zs.