Dr. Fodor Csaba 1994 óta tagja a nagykanizsai önkormányzatnak, s ezt a tisztségét egyéni és listás képviselõként egyaránt betöltötte. Mint mondja: nem nagyon szereti, ha különbséget tesznek listás és egyéni képviselõ között, hiszen ugyan mindenkit egy közösség választ meg, de ettõl függetlenül az adott helyzetben minden képviselõnek a város egészéért áll fenn a felelõssége, és e körben kell szövetségeseket találni ahhoz, hogy valóban megtalálják a dél-zalai város fejlõdésének helyes útját.

– Gyönyörûnek találom ezt a várost és a lehetõségeit is nagyra értékelem, azt viszont nem, hogy ezzel a lehetõséggel nem él kellõképpen a jelenlegi önkormányzat – véli dr. Fodor Csaba. – Éppen azért, mert vagy nem akarunk vele élni, vagy nem látjuk meg, hogy mi az a közös pont, amit meg kellene találni és akkor azon tovább tudnánk lépni. Közösen el kell dönteni végre, hogy mit szeretnénk, azután mindenki tegye hozzá a saját plusz tudását, tapasztalatát és kapcsolatrendszerét annak érdekében, hogy tényleg el tudjunk indulni. 2006-ban az új közgyûlés valóban nem egy könnyû helyzetben kapta meg a várost, hiszen voltak jelentõs hitelek, de azt látni kell, hogy azért történt a jelentõs hitelek felvétele, mert nagyon sok beruházás valósult meg a városban. Sok épület újult meg Kanizsán, s a beruházások egy része át is húzódott ennek a ciklusnak az idõszakára, de azért azt látni kell, hogy a volt mozink mûemlék épületként milyen szépen megújult, de ugyanígy említhetem a Rozgonyi iskola rekonstrukcióját és még számos példát. Persze értelemszerûen ezek a beruházások megterhelték a város költségvetését. A késõbbiek során pedig megvolt egy helyzet, amelyre igazából nem tudott a többség és a polgármester megfelelõ válaszokat adni, vagyis nem tudta a várost azon a fejlõdési pályán tartani, amin elindult a korábbi években.

– Milyen szempontokat kellene figyelembe venni a város elõbbre lépése érdekében?
– Városi szinten mindenki a munkahelyteremtést látja legfõbb gondnak, de ez sajnos hosszú évek óta problémája Kanizsának. Az önkormányzat tényleges munkahelyeket nem tud teremteni, viszont meg tud tenni mindent annak érdekében, hogy támogassa a munkahelyteremtõ beruházásokat. Ebben kellene tehát elõbbre lépnünk. Annak érdekében, hogy befektetõk jöjjenek városunkba, úgy döntöttünk a legutóbbi közgyûlésen, hogy további elemzõ kutatásokat kérünk a Pannon Egyetemtõl, ugyanis az õ segítségükkel szeretnénk most már részletesebben kidolgozni azt a városmarketinget, vagy azokat a lehetõségeket, amelyek mentén el tudunk mozdulni, hiszen az infrastruktúra adott, mert most már tényleg itt van az M7-es autópálya, aztán itt van egy vasúti csomópont, ami egyébként itt is volt több mint száz éve, továbbá Kanizsa földrajzi elhelyezkedése tényleg predesztinálja arra a várost, hogy a régió kapuja – egy logisztikai központ - legyen. Mindezek megvalósíthatósági tanulmányát készítjük el közösen a Pannon Egyetemmel. Emellett biztosítanunk kell az embereknek, hogy jól érezzék magukat ebben a városban. Ehhez az önkormányzatnak sok fontos kérdésben kell megfelelõ megoldást találnia, például rendbe kell tenni az úthálózatot. A legutóbbi közgyûlésen azt mondtam, hogy Kiskanizsán vannak még olyan utak, amelyekrõl el kell döntenünk, hogy felszántjuk, vagy helyreállítjuk, mert közbülsõ megoldás már nincs. A legnagyobb gondot abban látom, hogy e témában sincs koncepció, hiszen csak eseti döntések vannak. A magam részérõl nem tapasztalom, hogy a polgármester és a Fidesz többség részérõl igazából lenne egy olyan egységes koncepció, ami mögött fel lehetne sorakozni és azt mondani, hogy: uraim, ez a fõ csapásirány és erre haladunk.
– A kritikai észrevételek mellett az MSZP-frakció részérõl vannak erre vonatkozó javaslatok?
– Mindeddig megtettük és ezután is elõterjesztjük a fejlõdési irányokra vonatkozó javaslatainkat, de én nem hiszek az olyasfajta ellenzéki magatartásban, hogy amikor a hatalmon lévõ terjeszt be valamit, akkor mi ezt csak azért támadjuk, hogy támadjunk. Nem így járunk el, ugyanis ha úgy gondoljuk, hogy a javaslat a város érdekeit szolgálja, akkor gyakran meg is szavazzuk, hozzátéve a saját javaslatainkat is, amelyeket aztán vagy megszavaznak vagy nem. A magunk részérõl nem vonulunk olyan ellenzékbe, hogy csak szurkapiszkálunk, hanem kinyilvánítjuk, hogy mit gondolunk és merre kellene elmozdulnunk a város fejlõdése érdekében. Megjegyzem, hogy nem nagyon tudunk egyébként elmozdulni, ugyanis a város lehetõségeit elég jelentõsen lekorlátozza az a tény, hogy létrejött egyfajta Fidesz-SZDSZ koalíció - a polgármesterrel és mindenki mással szemben – csupán csak azért, hogy meglegyen a tizennégy kéz, ami szükséges a döntésekhez.
– Milyen irányban fejlõdhet tovább ez az egyébként jó adottságokkal rendelkezõ város?
– Régebben volt egy fõ irány, amikor azt mondtuk, hogy Kanizsa kereskedõváros. Most az európai uniós csatlakozással mindez kicsit bizonytalanná vált. Jómagam azt mondom, hogy a régiók kapujában egy logisztikai központ legyen a város. Itt fontos szerepet játszhatnak a geotermikus energiák kihasználásával kapcsolatos elõrelépések. Itt nemcsak a termálfürdõre gondolok, mert ez csupán egy szelete a témakörnek, nem szólva arról, hogy nem lehet az egész országból termálfürdõt csinálni. Zalában is van már egy tucat termálfürdõ és a tapasztalatok szerint a régiek jól prosperálnak, az újak pedig gazdasági szempontból nehezen boldogulnak. Ugyanakkor a geotermikus energiát fel lehet használni ipari, mezõgazdasági és energetikai célokra és a város ebben tudna elõrelépni. Meggyõzõdésem, hogy a megújuló energiák felhasználása tekintetében Nagykanizsa mintaváros lehetne az országban. Turisztikai szempontból nem érzem olyan erõsnek a várost, mivel itt nincsenek olyan látványosságok, amely hosszabb idõre ide vonzaná a turistákat. Arra viszont be tudunk rendezkedni, hogy akár egy hosszú hétvégét, vagy két-három napot eltöltsenek az ide érkezõk városunkban és szép természeti környezetében.
– Menyire figyelnek a fiatalokra annak érdekében, hogy megmaradjon a város lakosság megtartó képessége?
– Ez alapvetõen a munkahelyteremtéstõl függ, de ugyanilyen fontos a megfelelõ infrastruktúra megléte is. Nagyon fontosnak tartom például, hogy azt tudjuk mondani az esetleg ide települõ és tõkét hozó beruházóknak, hogy: kérlek szépen, ha ide jössz, angol vagy német nyelvû óvodába, illetve osztályba járathatod a gyermekedet. Ugyanis valószínû, hogy a külföldi befektetõ hozza magával a menedzsmentjét és akkor azzal kell érvelnünk, hogy Nagykanizsának olyan szerencsés földrajzi helyzete van, amelybõl adódóan négy európai fõváros – Zágráb, Ljubljana, Bécs és Pozsony – található közel kétszáz kilométeres körön belül. A négy fõváros közül három szinte pillanatokon belül megközelíthetõ az autópálya használatával. Emellett közel van a sármelléki repülõtér, gyorsabban megközelíthetõ az Adria is, de itthon a Balaton és sok más turistacsalogató látványosság is rövid idõn belül elérhetõ. Ugyanakkor Kanizsának abba az irányba is el kell mozdulni, hogy valóban színvonalas kulturális élete legyen. Ez is rendkívül fontos amellett, hogy Kanizsa tényleg jelentõs iskolaváros, bár az oktatási rendszerünket is újra át kell gondolni. Ha mindebben elõrelépés történik, akkor – úgy gondolom –, ezt követõen mozdul meg a tõke is, mert a befektetõk megtapasztalják, hogy ez a város minden szempontból képes a további fejlõdésre. És, ami a legfontosabb: egységre lenne szükség sok mindenben. Így például a közgyûlésben is nem veszekedni kellene, hanem egységet kell teremteni, hogy mi magunk is együtt azt tudjunk üzenni a befektetõknek, hogy: gyertek ide Kanizsára, mert itt béke és nyugalom van. Megújítjuk a belvárost, elsõ körben ráköltünk másfélmilliárd forintot – a második körben is még ennyit –, és a rehabilitáció eredményeként tényleg gyönyörû lesz a belváros. Tehát gyertek ide és érezzétek jól magatokat: vannak óvodáink, iskoláink, kulturális intézményeink színvonalas programokkal, és vannak földterületeink – amelyek ugyan még nincsenek –, de az is fontos, hogy újabb területeket vásároljon a város.
Gelencsér Gábor