Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bûncselekmények áldozatainak chartáját. E napot – az Európai Áldozatvédõ Fórum javaslatára – a kontinens számos országában a bûncselekmények áldozatainak napjává nyilvánították.

Hazánkban – az áldozatok segítését elsõként felvállaló Fehérgyûrû Közhasznú Egyesület kezdeményezésére – 1993-tól emlékezünk ezen a napon a bûncselekmények áldozataira. A rendõrség fel kívánja hívni a figyelmet az áldozattá válás megelõzésének, az áldozattá váltak megsegítésének, továbbá a társadalmi szolidaritásnak a fontosságára.

Az áldozattá válás megelõzése a bûnmegelõzés egyik azon iránya, amely a Nemzeti Bûnmegelõzési Stratégia prioritásai között szerepel. A rendõrség bûnmegelõzési tevékenységének célja a bûncselekmények számának csökkentése, a lakosság szubjektív biztonságérzetének fokozása, a bûncselekmények áldozatainak segítése. Mindezen tevékenységét az állami és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel és a lakossággal együttmûködve végzi. A megelõzés területén dolgozó szakemberek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy felhívják a veszélyeztetett célcsoportok figyelmét a sérelmükre leggyakrabban elkövetett bûncselekményekre, az elkövetés és védekezés eszközeire, módjára, a bûncselekmények létrejöttét segítõ objektív és szubjektív okokra, körülményekre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan tényezõk, amelyek növelik az áldozattá válás kockázatát, ezen tényezõk figyelembe vételével a kiemelt kockázatú csoporthoz tartozók (nõk, gyermek- és fiatalkorúak, idõsek, turisták, fogyatékkal élõk, valamint a veszélyeztetett munkakört betöltõk) áldozattá válásának megelõzésére megkülönböztetett figyelmet fordítanak.

A büntetõeljárás rendõrségi szakaszában a rendõrök kiemelten kezelik az áldozatok büntetõeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesülését, a másodlagos áldozattá válás megelõzését. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy a nyilvánosságra hozott információk ne sértsék az áldozatok és a hozzátartozóik magánéletét, emberi méltóságát, kegyeleti jogait. A gyermekek védelme, jogaik érvényesítése érdekében a fõvárosban és valamennyi megyében gyermekmeghallgató szobákat alakítottak ki a rendõrkapitányságokon. A rendõrségi épületek felújításakor, új objektumok átadásakor törekszünk annak biztosítására, hogy a mozgáskorlátozottak akadálymentesen jussanak be az épületekbe.

A rendõrség áldozatvédelmi referenseinek fõ feladata a tájékoztatás, informálás, gyakorlati segítségadás, segítõ szervezetek közvetítése. A referensek napi kapcsolatban állnak az állami és civil szervezetekkel, amelyek elérhetõségérõl, a tõlük kapható lelki támaszról, anyagi támogatásokról, szükség szerint tájékoztatják az áldozatokat.

A civil szervezetekkel való együttmûködés célja, hogy a megelõzési, áldozatsegítési tevékenységek koordinálásával a lakosság életminõségét javító szolgáltató rendszer teremtõdjön meg hazánkban.
 

ORFK Kommunikációs Szolgálat