A város lakóinak közadakozásából vásárolná meg a zalaegerszegi Göcseji Múzeum Czobor Mátyás (1875-1957) egykori polgármester hagyatékát.

Az idén 140 éve született polgármester jelentõs szerepet töltött be a város életében. Egykori házának berendezését a leszármazottak ajánlották fel megvásárlásra a Göcseji Múzeumnak: a tárgyak együttes ára 1,6 millió forint, a restaurálás pedig további egymillió forintot tesz ki - közölték Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón szerdán.
A gyûjtemény megvásárlásához és restaurálásához az önkormányzat és a múzeum is hozzájárul, az április végén megrendezésre kerülõ hagyományos polgári estélyen is gyûjtenek erre a célra, de mások adományaira is számítanak - hangzott el.
A zalai megyeszékhely polgármestere emlékeztetett: Zalaegerszeg 130 esztendõvel ezelõtt, 1885. május 13-án vált rendezett tanácsú várossá. A jubileumra számos olyan eseménnyel készülnek, amely méltó arra, hogy rávilágítson: Zalaegerszegnek komoly történelmi múltja, hagyománya van - hangsúlyozta.
Balaicz Zoltán hozzáfûzte: Czobor Mátyás 1918-tól 1936-ig volt a város elsõ embere. Polgármesterként mindvégig arra törekedett, hogy a falusias jellegû kisváros modern megyeszékhellyé váljon. Nevéhez többek között új városrészek, középületek építése, a "virágos Zalaegerszeg" program megvalósítása kapcsolódik.
Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója elmondta: a tervek szerint a Czobor hagyaték az új állandó kiállítás fontos része lesz. A gyûjtemény kettõs célt szolgál: megjeleníti Czobor Mátyás életét, a komplex anyag pedig méltóképpen reprezentálja a város polgárságának életmódját a két háború közti idõszakban.
Czobor Mátyás a múlt század húszas, harmincas éveiben építette fel házát Zalaegerszegen, a Zárda utcában, de a kitelepítés miatt 1952-ben el kellett hagynia az otthonát. Az épület berendezését nem vihette magával a jánkahegyi hajlékába, ahol haláláig élt, a hagyatékot egy helyi család õrizte meg - idézte fel Béres Katalin muzeológus, történész.
A gyûjtemény része egy valószínûleg Zalaegerszegen készült komplett ebédlõgarnitúra. A bútoron komoly sérülés nyoma látszik: tálaló zárját 1945-ben a szovjet katonák feszítették fel. A hagyatékhoz tartoznak a vitrinben található dísztárgyak, fennmaradtak a polgármester kézjegyével ellátott könyvek, a festmények, amelyek egy része zalai alkotók munkája.
A Czobor-hagyaték kisebbik része - írásos dokumentumok, fényképalbumok - 2003-ban kerültek a múzeumba. Az albumban található fotók segítségével sikerült egyértelmûen azonosítani, hogy a bútorok valóban a Czobor család hagyatékából származnak.

MTI - Kanizsa