Az Utazás kiállítás 38. alkalommal nyitotta meg kapuit a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban, ahol február 26. és március 1. között Magyarország legnagyobb turisztikai seregszemléje várja a nagyközönséget és a szakma képviselõit. A vasárnapig nyitva tartó idegenforgalmi szemléhez két szakkiállítás is kapcsolódik: az Afrika Expo, és a Bringaexpo. A kiállítás külföldi díszvendége idén Románia, a belföldi Székesfehérvár. Zala megyébõl városunk is képviseltette magát. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület közösen mutatkozott be az Utazás 2015 Kiállításon.

A bemutatkozás témájáról mely a „Mura Régió brand”, mint határon átnyúló turisztikai termék megjelenése és Nagykanizsa város – mint a térség centruma –, kapcsolódása a Mura Régióhoz címet viseli, Cseresnyés Péter Nagykanizsa és a térség országgyûlési képviselõje, valamint Pál Zoltán, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület elnöke adott tájékoztatást a sajtó képviselõinek.
 

Új, hároméves turisztikai marketingstratégiát dolgozott ki a 2015-2017 közötti idõszakra a Magyar Turizmus (MT) Zrt. – jelentette be Faragó Péter, az MT Zrt. vezérigazgatója az Utazás kiállítás elsõ napján, az Utazás Fórumon, csütörtökön Budapesten. Hozzátette: a Zrt. feladata változatlanul Magyarország turisztikai kínálatának bemutatása, népszerûsítése külföldön és belföldön egyaránt. Mind a turizmusban, mind az agráriumban Magyarország versenyképessége a magas minõségû és jó áron értékesíthetõ szolgáltatásokon és termékeken alapszik – mondta. Leszögezte: tény, hogy az ágazat 2014-ben rekordévet zárt, a növekedés fenntartásához vagy annak meghaladásához azonban új fogyasztói rétegek megszólítására, új módszerekre, és új kommunikációs csatornák megtalálására van szükség. Közölte: szándékuk megerõsíteni a turisztikai és az agrár-élelmiszeripari ágazatok szereplõi közötti partnerséget, összehangolni a közös munkát, amelybõl közös marketingtevékenység születhet. Stratégiai együttmûködést kötnek minden olyan kis- és középvállalkozással, amely a legnagyobb hatást tudja gyakorolni az ország turisztikai imázsára, a vendégek elégedettségére. Faragó Péter még elmondta, hogy az új stratégia igazodik a 2014-2020-as európai uniós tervezési idõszakhoz, másrészt a 2015-tõl elérhetõ uniós forrásokkal versenyelõnyt hozhat az országmarketing tevékenységen belül. Bejelentette: a turisztikai marketinghez a következõ idõszakban több mint 8 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. Közölte: az MT Zrt. legfontosabb célja – ami szavai szerint a személyes célja is –, olyan nemzetközileg ismert és elismert országimázs kialakítása, ami nemzeti értékekre, hagyományokra fókuszál, integrálva a modern értelembe vett turisztikai vonzerõket, így minden korosztály és célcsoport számára vonzóan mutathatja be Magyarországot, mint úti célt.

A térség közös standjánál tartott sajtótájékoztatón Cseresnyés Péter többek között elmondta, tavaly próbálkoztak azzal, hogy a város és a térség együtt állítson egy standot a kiállításon, éppen azért mert önmagában a város nem egy turisztikai célpont. „Sajnos nekünk nincs egy nagykanizsai várunk, viszont van egy gyönyörû vidékünk a város környékén. Kanizsa gazdag kulturális kínálata miatt érdemes idejönni és meglátogatni a térséget. El lehet mondani, egy kissé még felfedezetlen ez a terület, de óriási kincseket rejt magában, és ugyanolyan vonzó lehet a magyar vidék megismerõi számára, mint a köztudatba egyébként jól bevezetett Õrség. Ugyanis a falvak és a lakóik még õrzik a hagyományaikat, és emellett a hagyományos ételek is turisztikai lehetõségeket kínálnak. Adott a vízi-, a kerékpáros turizmus, a vadászat, a lovaglás és még lehetne sorolni a lehetõségeket. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a határ innensõ, hanem a túlsó oldalán is igaz ez, ugyanis a horvátokkal és a szlovénekkel elkezdtünk egy igaz, még csak csírájában mûködõ, komoly együttmûködést.”
Cseresnyés Péter kiemelte: az együttmûködést segíti elõ és szorgalmazza az a 2 millió eurós pályázati pénz, melybõl Nagykanizsa két horvátországi várossal valósított meg beruházásokat az elmúlt másfél évben. „Kerékpárutakat jelöltünk ki és építettünk kerékpáros központokkal, így nemcsak a Muravidéket és magyarországi részét lehet biciklivel bejárni, hanem át lehet menni a kijelölt túraútvonalakon Kaproncára, Csáktornyára, és megismerve a horvát emberek vendégszeretetét, fel lehet fedezni a horvát vidéket. Tudni kell, ennek a tájegységnek is megvannak a sajátos ételei és a sajátos ízvilága. Sõt, észak-és dél között is van különbség az ételek ízesítésében. Aki szereti és becsüli a jó ételeket, gazdag kínálatból válogathat. A dödöllefesztivál – melyet 14 éve szervezünk Nagykanizsán – azon túl, hogy lehetõséget ad az ételek kóstolására és sokféle elkészítési módjának megismerésére, reális lehetõségeket nyújt azok számára, akik egy hétvégét Nagykanizsán, vagy Nagykanizsát érintve a térségben akarnak eltölteni.”

Pál Zoltán egyesületi elnök a Cseresnyés Péter által elmondottakat folytatva arról szólt, ahogyan a városnak nincs önálló alternatívája az idegenforgalomra, úgy a vidéknek sincs. Kézenfekvõ volt az egymásra találás, hiszen a mi régiónk legnagyobb városa Kanizsa – jegyezte meg. – Igazából kell, hogy legyen egy húzóerõ ebben a brandben, amit a múlt évben alakítottunk ki – folytatta a kerkaszentkirályi egyesület elnöke. – A Muravidéki turisztikai brand célkitûzése, hogy föltegyük a térképre ezt a területet, mint turisztikai kínálati rendszert. Azt hiszem, van mit föltennünk. Olyanfajta turisztikai lehetõségekkel és adottságokkal rendelkezünk, ami meggyõzõdésem szerint országos szempontból is kiemelkedõ. Tudom, mindenki ezt mondja magáról, és mindenki saját magát dicséri, de meg kell nézni a kiadványainkat, melyekbõl látható, nem a levegõbe beszélünk. Számunkra Nagykanizsával együtt fontos ez a turisztikai brand. Az elmúlt évben elindított folyamat lényege az volt, hogy ne egy magyar turisztikai brand szülessen, hanem egy határon átnyúló.
Pál Zoltán még elmondta: az elmúlt évben egy projekt révén – Magyarországon is egyedülálló módon –, megtörtént az elsõ ízrégió, a Mura-Kerka Ízrégió kialakítása a térségben, ami a helyi kulináriára, értékekre, termékekre alapul elsõsorban. Ez az ízrégió ugyanazt a térséget öleli föl, mint a brand. Nagykanizsa és a horvát-magyar határ közvetlen közelségére építve.
Már a kiállítás elsõ napján folyamatos volt az érdeklõdés a nagykanizsai standnál. Nagy volt a kereslet a helyi termékek iránt. Néhány vásárlátogató már a reggeli órában megjegyezte, hogy a kiadványok tanulmányozása mellett szívesen meg is kóstolnák a dödöllét. A dödölle reggeli ugyan elmaradt, de a déli órákban már a terített asztalon kínálta magát sokak kedvence, a tejfölös dödölle. A szalagos fánk és a répás rétes mellett különös népszerûségnek örvendett a kóstolgatók körében a csípõs mustáros kakaós kalács. A kiállított kerékpár láttán kerékpár túraútvonalról és vezetett túrákról is informálódott egy Gyõrbõl érkezõ úr, aki a kielégítõ válasz után azon nyomban meghívta Gyõrbe a kanizsaiakat. Folyamatos volt a sorban állás a Kanizsa kvíz iránt. A kérdések megfejtéséért – azon túl, hogy új ismereteket szerezhettek Nagykanizsáról –, városunkhoz kötõdõ apró ajándékokat kaptak jutalmul a résztvevõk. Igaz, egy-egy kérdésben segítségre szorultak. Az utolsó kérdésre pedig, Hogy szól a város szlogenje? csak fel kellett nézni a lapokról, s leolvasni a standra kinagyított szöveget: Nagy álmok Nagy lehetõségek NAGYKANIZSA.
 

B.E.

További képek a galériában.