Március 1-jével átalakult számos egészségügyi háttérintézmény, az Emberi Erõforrások Minisztériumának egészségügyért felelõs államtitkársága szerint ezáltal átláthatóbb lesz és egyszerûsödik az ágazat háttérintézményi rendszere.

A változások nyomán átalakult az Országos Tisztifõorvosi Hivatal (OTH), a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szervezeti struktúrája, és elkezdte mûködését az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Többletfeladatokat kapott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), megalakult - két intézmény összevonásával - az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, míg az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet feladatait a Semmelweis Egyetem vette át.
Megmaradt - mint középirányító szerv - az OTH, de a korábbi kilenc háttérintézménye helyett a jövõben négy fog tevékenykedni.
Az OTH háttérintézményeként jött létre az Országos Közegészségügyi Központ, amelyhez a környezet- és település-egészségügy, a sugáregészségügy, valamint a kémiai biztonság tartozik. Integrálódott az Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, valamint az Országos Környezetegészségügyi Intézet.
Szintén az OTH háttérintézményeinek integrációja útján jött létre a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Alapellátási Intézetnek és az Országos Gyermekegészségügyi Intézetnek az Országos Egészségfejlesztési Intézetbe történõ beolvadásával. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet módszertani intézetként és egészségfejlesztési szolgáltatási központként látja el feladatait.
Az országos intézetek egymással való együttmûködését az OTH megerõsített koordinatív hatáskörrel látja el, és megmarad az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), amely az OTH középirányítói jogkörébe került. Az összeolvadások az államtitkárság szerint szükségszerûen jelentik a párhuzamosságok megszüntetését és a profiltisztítást, de az átalakítás során az alapvetõ feladatok elvégzése nem sérül, és a folyamatos mûködés fenntartása, a kötelezõ állami feladatok ellátása is prioritás.
A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézetbõl (GYEMSZI) létrejött az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely kizárólag a fenntartói, az állam tulajdonosi joggyakorlási funkciókra összpontosít. A hatósági feladatokat a háttérintézményi rendszer más szereplõinek adják át.
Többletfeladatokat kapott az egészségbiztosítási pénztár, az OEP felhatalmazást kapott a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások ellátásszervezésére és kontrolljára, de ide tartoznak az ágazati adatszolgáltatási, informatikai fejlesztési teendõk is, valamint az egészségbiztosító vette át egyes, az egészségügyi finanszírozás területéhez kapcsolódó feladatokat.
Új, önálló szervezetként jött létre az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely az Országos Gyógyszerészeti Intézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) összeolvadásával alakult meg.
Az eddig a GYEMSZI által ellátott technológiaértékelési feladatok (a társadalombiztosítási támogatásba való bevonásokkal kapcsolatos kutató és elõkészítõ feladatokkal együtt) szintén átkerültek az OGYÉI szervezetébe.
Az átalakulások részeként létrejött az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK). Ennek létrehozásával megvalósulhat az ügyintézéssel járó terhek csökkenése, az ügyfélbarát szolgáltatás nyújtása, a teljes körû tájékoztatás biztosítása, az elektronikusan intézhetõ ügyek körének bõvítése.
Az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet (OIOI) feladatait a Semmelweis Egyetem vette át, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) az ÁEEK-hez került, de továbbra is kiemelten kezeli az országos vérellátást megtartva önálló költségvetési jogállását.

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) a struktúraátalakításban több feladatot kapott, az intézet vette át a GYEMSZI-tõl a minõségügyi szakfõorvosi rendszer mûködtetését.
 

MTI - Kanizsa