Március 24-én, kedden 17.30-kor a könyvtárban Veres András szombathelyi megyéspüspök atya elõadást tart Mindszenty bíborosról, és átadja a „Nincs helye a csüggedésnek” középiskolás vetélkedõ díjait.

Ez a verseny a még 25-ig megtekinthetõ Mindszenty-kiállításhoz kapcsolódik. Veres püspök atya 16.30-tól a bíboros-prímás felsõtemplomi szobra elõtt a hívekkel kéri Mindszenty József boldoggá avatását. A könyvtárba tartva megáll az ’56-os emlékkertben. A kopjafánál nem csak az 1956. október 26-i sortûz áldozataiért: a kanizsai Skerlák Józsefnéért, a szentpéterúri Ungor Károlyért és a szombathelyi temetõben nyugvó Balázs Lászlóért imádkozik, hanem a kommunizmus valamennyi áldozatáért. A pócspetri születésû fõpásztor jól ismeri azt az 1948. júniusi eseménysort, mely a félelem légkörével az egyházi iskolák államosítását volt hivatott elõkészíteni. Az államvédelmisek bekerítették, a külvilágtól elzárták, és napokon át terrorizálták ezt a Nyírbátor közeli falut. Sok embert félholtra vertek, többeket örökre megnyomorítottak. A jegyzõt kivégezték. A plébános és a tanító életfogytiglant kapott, melybõl egyikük ’56-ban, másikuk csak ’72-ban szabadult. Pedig Rákosiék az 1947-es választások elõtt azt hazudták, hogy soha nem fogják államosítani az egyházi iskolákat, és a kisgazdapártba beépített kriptokommunista Ortutay Gyula miniszter még 1948 tavaszán is hangsúlyozta, hogy nem tervezik az egyházi iskolák államosítását. Aztán a tanév végén, a nyári szünet elején megtették, amit évekig tagadtak. A történelem a bizonyíték rá: ha a jogtiprás gyakorlattá válik, akkor senki sincs biztonságban, sem az emberek, sem az ellenzék, de elõbb-utóbb a jogtipráshoz asszisztálók sem.