2014 októberében elsõ fokon rablás bûntette miatt - mint erõszakos, többszörös visszaesõt - 13 év fegyházban letöltendõ szabadságvesztésre ítélte a Zalaegerszegi Járásbíróság azt a férfit, aki elmondása szerint azért rabolt, hogy visszakerülhessen a rácsok mögé. Ezt az I. fokú ítéletet 2015. március 6-án, a másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék megváltoztatta.

A Vas megyei férfi 2014. június 7-én délután 3 órakor egy 11 cm pengehosszúságú konyhakéssel bement egy zalaegerszegi dohányboltba, és „Rablás van!” felszólítással a bevételt követelte az alkalmazottól, aki 155.000 Ft-ot rakott egy nejlontáskába. A férfi több alkalommal is átszámolta a pénzt, kérdõre vonva az eladót, hogy nincs-e több. Miután megkapta a pénzt közel 10 percig - a biztonsági szolgálat megérkezéséig – a vádlott a boltban még maradt, az eladót kérve, hogy nyomja meg a pánikgombot. (Késõbb rákérdezett, hogy megtette-e.) Idõközben megérkeztek a biztonsági szolgálat munkatársai, akik a rendõrök kiérkezéséig feltartóztatták a vádlottat. A tanúk hangsúlyozták: ha a vádlott el akart volna menni a helyszínrõl, el tudott volna.
„Nem szándékosan tettem, illetve abból a szempontból igen, hogy be akartam kerülni a börtönbe, így, ezzel be lehet” - mondta a 2014. október 10-i tárgyaláson a vádlott, aki mindvégig elismerte a bûnösségét. „El voltam keseredve, nem volt munkalehetõség, kilátástalannak éreztem az életemet” - mondta el a férfi a másodfokú tárgyaláson is, hozzátéve, hogy õ nem akart senkit sem bántani.
A férfit az I. fokon eljáró bíróság bûnösnek találta rablás bûntettében, s mint erõszakos, többszörös visszaesõt 13 év fegyházban letöltendõ szabadságvesztésre ítélte, s 8 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Mivel a vádlott és védõje enyhítésért fellebbezett, a Zalaegerszegi Törvényszék elé került az ügy. A dr. Rupa Melinda vezette tanács megváltoztatva a járásbíróság ítéletét a vádlottat kényszerítés bûntettében mondta ki bûnösnek, s mint többszörös visszaesõt 3 év börtönben letöltendõ szabadságvesztésre ítélte, s 4 évre mérsékelte a közügyektõl való eltiltás idõtartamát. A II. fokú ítélet indokolásában elhangzott: az I. fokon eljáró bíróság ténymegállapítása csak részben volt helyes. A körülményeket, a bizonyítékokat, a tanúk és a vádlott vallomását figyelembe véve a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott célja valójában nem a pénzszerzés volt, hanem a börtönbe kerülés, ezért cselekménye - jogtalan haszonszerzési cél hiányában - nem rablásnak minõsíthetõ, hanem kényszerítés bûntettének. Az új Btk. ennek kapcsán úgy fogalmaz: kényszerítés, az, ha valaki „mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltûrjön és ezzel jelentõs érdeksérelmet okoz.” A tanács szerint ennek ténye megvalósult a késsel fenyegetés és az eladónak okozott lelki sérelem miatt. A tanács az erõszakos minõsítést mellõzve, mint többszörös visszaesõt ítélte el a vádlottat, akinek (tekintettel az egészségi állapotára, illetve a szakértõi vélemény szerint fenn álló személyiségzavarára) büntetést nem fegyházban, hanem börtönben kell letölteni.
A vádlott a kényszerítés bûntette miatt kiszabható büntetés maximális mértékét (3 év) kapta – tájékoztatta lapunkat Dr. Beznicza Árpád a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa