Ma 2024. 11 22.
Cecília, Filemon napja van.
Látogatók száma : 57022924    








Honlapkeszites

Figyeljen oda, ha égetni akar, itt az új Országos Tûzvédelmi Szabályzat

2015. március 5-étõl hatályba lépett az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet, amely változást hoz a tûzvédelem szabályrendszerébe. A változások közül a legfontosabbak.


1. A besorolások változásai

Az anyagok tûzveszélyességi besorolásának változása

Az eddig alkalmazott 5 kategória („A”-tól „E”-ig) helyett 3 kategória kerül bevezetésre:

- Robbanásveszélyes osztály (az „A” és „B” tûzveszélyességi osztály összevonásával)
- Tûzveszélyes osztály (a „C” és „D” tûzveszélyességi osztály összevonásával)
- Nem tûzveszélyes osztály (megfelel az „E” tûzveszélyességi osztálynak)

Kockázati osztályba sorolás

A helyiségek, épületek tûzveszélyességi osztályba sorolása helyett a továbbiakban a kockázati osztályba sorolást kell alkalmazni. A tûzvédelmi dokumentáció készítéséért felelõs személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során különösen figyelembe veszi a rendeltetést, a helyiségek befogadóképességét, a benntartózkodó személyek menekülési képességét, anyagok mennyiségét és tûzveszélyességi jellemzõit, az építmény adottságait, a beépített tûzjelzõ és tûzoltó berendezéssel való ellátottságot. A kockázati egység kockázati osztályát külön szabályok szerint:

a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,

b) alacsony kockázati, AK osztályba,

c) közepes kockázati, KK osztályba vagy

d) magas kockázati, MK osztályba sorolhatjuk.

2. A Tûzvédelmi Mûszaki Megfelelõségi Kézikönyv használatának bevezetése

A TMMK („Piros Könyv”) bevezetésének célja, hogy az építmények átalakításai, változtatásai nyomon követhetõek legyenek, segítségével az építmények tûzvédelmi megfelelõsége biztosítható, illetve igazolható legyen. Ezért az építmények OTSZ-ben meghatározott körére olyan dokumentációt kell összeállítani, amely tartalmazza a tûzvédelmi szempontból lényeges terveket, rögzíti az építményen elvégzett változtatásokat, és igazolja a változtatások tûzvédelmi szempontú megfelelõsségét.

3. Irányított égetés

A hatályba lépõ OTSZ szerint a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel kapcsolatban és a belterületen végzett szabadtéri égetés csak akkor végezhetõ, ha azt egyéb jogszabály megengedi. Az ingatlant éghetõ hulladéktól és további hasznosításra nem kerülõ száraz növényzettõl mentesen kell tartani, valamint az égetést az adott rendeletben foglalt szabályok szerint lehet végezni.

Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tûzvédelmi hatóság (területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség) engedélyével legfeljebb tíz hektár egybefüggõ területen irányított égetést végezhet az egyéb engedélyek beszerzése mellett. A kérelmet a tevékenység megkezdése elõtt legalább 10 nappal kell majd benyújtani az engedélyezõ hatóságnak, melyet követõen a hatóság a kérelmet annak beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül bírálja el.

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmezõ nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének idõpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végzõ személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tûz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tûz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

4. Tûzvédelmi Mûszaki Irányelvek (TvMI)

Az OTSZ-hez Tûzvédelmi Mûszaki Irányelveket (TvMI) készít el a Tûzvédelmi Mûszaki Bizottság, a BM OKF irányítása alatt, mely irányelvekben a követelményeket kielégítõ, megkívánt biztonsági szintnek megfelelõ mûszaki megoldások és számítási módszerek kerülnek kidolgozásra. A rugalmasabb, megváltozott szemléletmódú új OTSZ egyre szélesebb lehetõséget biztosít a mérnöki módszerek alkalmazására, valamint azok megfelelõség igazolásához történõ felhasználására, egyúttal megnöveli a tervezõk felelõsségét is az alkalmazott mûszaki megoldások, a tervezés során meghatározott bemenõ adatok megadása, az építési termékek és építmény szerkezetek kiválasztása tekintetében.

Forrás: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

 



2015-03-07 07:46:00


További hírek:


REND-ŐR ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül