Csütörtökön ismét nagy volt a sürgés-forgás a Sugár utca 28. számú vöröskeresztes központban, de ápolónõk tûntek fel a nap délutánján, a Pannon Egyetemen is. Szõlõsi Márta, a vöröskereszt területi vezetõje és csapata újfent a szokásos kedvességgel és odafigyeléssel várta a segíteni vágyó donorokat. Az egyetemen a dél-zalai térség országgyûlési képviselõje, Cseresnyés Péter is odanyújtotta a karját, mint fogalmazott: segíteni akar a betegeknek, valamint ösztönözni és példát mutatni szeretne a fiataloknak.

Cseresnyés Pétert a polgármesteri kabinet vezetõje, Lehota János és párja is elkísérte. Mint azt a kabinetvezetõ elmondta: szerinte vért adni sokkal többet jelent, mint megmenteni három életet. „Itt a Pannon Egyetemen ezzel a közvetlenebb módszerrel szerettük volna mind a fiatalok, mind pedig a társadalom figyelmét felhívni a véradás fontosságára – hangsúlyozta Lehota János. – Azt hiszem, sajnos egyre jobban „kiöregszik” az eddig aktív véradó-donori állomány. Az évtizedek óta, rendszeresen járó emberek, azok, akiknek a naptárba 3 havonként piros betûvel volt beírva a véradás, szép lassan kikopnak, míg a fiatalok csak alkalomszerûen jönnek. Ezt a rendszeresen járó réteget kellene újra megteremteni, és õket pedig ilyen véradó-akciók útján, elsõsorban a felnövekvõ generáció tagjai közül kell toborozni. És a vérvétel nem fáj, nem kell tõle félni: egyetlen tûszúrás, ennyi az egész. Lányok, asszonyok is nevetve nyújtják oda a karjukat: segíteni…

- Az emberek talán nem mindig értik meg, hogy miért is lenne fontos vért adniuk, hogy milyen fontos ez. Nem csak másokon segítenek a véradók, hanem saját magukon is, hiszen bármikor kerülhetünk olyan élethelyzetbe, mikor nekünk lenne szükségünk vértranszplantációra” – hívta fel a figyelmet Cseresnyés Péter. – Mostanában mûtétek maradtak el vérhiány miatt, legutóbb néhány hete volt egy komolyabb vérhiány a térségben. Vért nem lehet mesterséges úton elõállítani, csak a segíteni akaró emberek, véradók önzetlenségével: ha nem nyújtják oda a karjukat, ha nincs raktáron a megfelelõ mennyiségû vér, akkor bizony el is maradhatnak a mûtétek. Én magam csak a fõiskolás éveim után lettem rendszeres véradó, akkor ismertem fel a véradás valódi jelentõségét. Mivel nem jár különösebb fájdalommal és negatív egészségi következményekkel, minden egyetemistát, fiatalt is buzdítanék arra, hogy bátran csatlakozzon a véradókhoz! – szögezte le az országgyûlési képviselõ. – Az orvosi vizsgálattal és a kérdõív kitöltésével együtt is fél órájába kerül a vér levétele a segíteni vágyónak. És a donor a segítés jó érzése mellett egy komplett szûrõvizsgálatot is kap „cserébe” – sorolta a tudnivalókat Cseresnyés Péter.

- Bizony, a levett vért minden esetben szûrõvizsgálatnak vetjük alá: hepatitis, HIV, szifilisz, ha esetleg a donor a tudtán kívül fertõzött lenne valamilyen vírussal, akkor erre a véradáskor fény derül. Sõt, a felügyelõ orvos meghallgatja a véradó szívét és a tüdejét, majd megméri a vérnyomását is – vette át a szót Dömötör Balázs, a Vöröskereszt koordinátor-szakembere. – A véradás pedig pozitívan hat az egész testre és felfrissíti a vérállományunkat is, ami különösen elõnyös a férfiak esetében. Sajnos évrõl évre csökken a véradók száma, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor néhány év múlva komoly gond lesz a vérellátás. Zala megyében hatványozott a probléma: megszûntek a jó véradóhelynek bizonyult nagy cégek, illetve elvesztették varázsukat a régebben valóságos ünnepi rendezvénynek számító véradó-napok. Így minden lehetõséget megragadunk arra, hogy toborozzunk és népszerûsítsünk. Szeretnénk, ha kialakulna egy olyan fiatal, véradó generáció, akikre biztosan számíthatnánk – hangsúlyozta a szakember. – A délelõtti véradáson 21 fõ jelent meg, míg az egyetemen pedig 12-en: sajnos a hallgatók részérõl nagyon kevesen. A biztonságos és egyenletes vérellátás biztosítása érdekében körülbelül 50 fõ véradó megjelenésére lenne szükség egy-egy ilyen véradó nap alkalmával. Az ehhez mérten megjelent 33 fõ jól tükrözi a ma fennálló helyzetet. Egyre kevesebben nyújtják segítõ karjukat, a kórházak és a gyógyszeripar igényeit egyre nehezebben tudjuk biztosítani. Ennek ellenére, s talán mindezek tükrében még nagyobb köszönet illeti a hétköznapok hõseit, a mai napon megjelent önkéntes donorokat – zárta tájékoztatóját Dömötör Balázs, aki arra kért mindenkit, hogy figyeljék a vöröskereszt véradó-akcióit, és aki teheti: jöjjön és segítsen…

Dr. Papp Attila