Akár 2,5 perc alatt találatot ad az új automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (AFIS), amely immár teljes kapacitással dolgozik a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetben.

Szinte naponta azonosítanak újabb gyanúsítottakat, vagy kötnek már azonosított tettesekhez új bûncselekményeket a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetben (BSZKI). Évekkel ezelõtti lopások, betörések lehetséges elkövetõinek kilétét fedi fel a 2014 novemberétõl teljes kapacitással mûködõ új rendszer.

– A tenyérnyomatokat a régi rendszer kapacitáshiány miatt csak részben tudta tárolni. Amikor viszont az új rendszer tavaly teljes funkcionalitással üzemelni kezdett, megtörtént az egész nyilvántartás újradigitalizálása, mintegy 47 ezer
eredeti nyomot ismét beszkenneltünk – tájékoztat Nagyné Bánovics Szilvia igazságügyi ujjnyomatszakértõ, a BSZKI daktiloszkópiai szakértõi osztályának vezetõje, majd egy közelmúltbeli példán szemlélteti a rendszer hatékonyságát.
 

– 2008. augusztus 21-én egy betörést követõen tenyérnyomot rögzítettek a helyszínelõk Kalocsán. Miután 2014. szeptember 15-én, Kalocsán rabosítottak egy gyanúsítottat, a hozzánk érkezett tízujjas nyomatlap nyomatait végigfuttatta a gép a még azonosítatlan nyomokon, és lehetséges találatot jelzett. A szakértõ megállapította, a nyomat és a nyom valóban egyezik, ezért a hat évvel ezelõtti betörés miatt is eljárás indult a gyanúsított ellen. Ez nem egyedi eset. Sorra küldjük a kapitányságoknak az új AFIS segítségével történt azonosításokat. A rendszer egy algoritmus alapján jelzi a lehetséges találatokat, de a véleményt, hogy egy helyszíni minta és a levett ujjnyomat egyezik-e, minden esetben szakértõ mondja ki, és további két szakértõ ellenjegyzése szükséges ahhoz, hogy az eredmény hivatalos legyen.
 

– Egy-egy minta lefuttatása körülbelül fél napba, egy napba telt, most ez 2,5-3 perc – érzékelteti a különbséget az osztályvezetõ. – Ráadásul az új AFIS egy-egy személynek a rabosításkor levett összes tízujjas nyomatlapját tárolja, így ha az egyik nyomatlapon valami miatt egy ujjnyomat levétele rosszul sikerült, a rendszer a másik nyomatlapon lévõ jobb minõségût választja ki az azonosításhoz.
 

A BSZKI-ba érkezõ nyomatokat három nagy adatbázisba sorolják: bûnügyi, menekültügyi és idegenrendészeti. A helyszínen talált nyomok az ujj- és tenyérnyomtöredékek adattárába kerülnek.
 

– Sokan aggódnak, hogy ha egy bûncselekmény sértettjeként ujjnyomatmintát vesznek tõlük, bekerülnek a rendszerbe, de ez nem így van – oszlatja el a félelmeket Nagyné Bánovics Szilvia. – A sértettek ujjnyomatára azért van szükség, hogy ki tudjuk õket zárni a helyszínen talált nyomok tulajdonosainak körébõl. Ezt a feladatot manuálisan végezzük, a rendszerbe nem kerülnek be. Ami a gyanúsítottakat illeti, a részrehajlás kizárt, mivel a nyomatok daktiloszkópiai vizsgálatakor nem neveket látunk, hanem egy számsort.

Az új AFIS mellett három automata lapadagolós szkenner is segíti az osztály munkáját, ezért többé nem egyesével kell a hetente beérkezõ több száz nyomatlapot beolvasni.

A hazai AFIS adatbázisaiban közel egymillió nyomatlap és körülbelül 47 ezer, bûncselekmény helyszínén rögzített nyom található. Csak tavaly több mint 90 ezer bûnügyi nyomatlapot dolgoztak fel a daktiloszkópiai szakértõi osztály munkatársai. A menekültügyi adatbázisba hozzávetõleg 17 ezer, az idegenrendészetibe 32 ezer új nyomatlap került be 2014-ben.

A szakértõi munka nem csak Budapesten folyik, Heves, Bács-Kiskun és Csongrád kivételével minden megyében van igazságügyi ujjnyomatszakértõ.

– Az új rendszer segítségével a kiemelt ügyekben akár egy óra alatt véleményt tudunk készíteni – sommáz az osztályvezetõ.
 

Fotó: Sebestyén Jenõ
 

Ferentzi Tünde/Zsaru Magazin