Mikor a ma szülõi egy-egy szeptemberi iskolakezdés elõtt kíváncsian néznek bele a gyerkõc valamelyik tankönyvébe, bizony, néha meglepõdve tapasztalhatják: igen, ennek a gyereknek nem is olyan egyszerû a dolga. Van úgy, hogy értetlenkedve lapozgatják a könyvet, a tankönyveket: miért kell ezt, ilyennel, vagy éppen olyannal, feleslegesnek tûnõ dolgokkal tömni a nebuló fejét.

Nemrégiben kezembe akadt egy könyvecske. Egyenesen a múltból érkezett, azaz a lapjairól egy hét évtizeddel ezelõtti, magyar iskolai tanév, cserkészek számára összefoglalt tudnivalói integettek vissza rám. Érdeklõdve kezdtem olvasni: mit kellett tudni, mit volt fontos akkoriban, a második világháború dühöngõ esztendõiben tudnia egy magyar kamasznak – cserkésznek? Meglepõ dolgokat találtam, hiszen politikai tudnivalók éppúgy szerepeltek az „étlapon”, mint a morse-abc jelei, vagy hasznos táblázatok mértékekrõl és mértékegységekrõl. Jöjjön velem a Tisztelt Olvasó, nézzen bele kalauzolásommal egy cserkész kézikönyvébe, tudnivalóiba az 1942–43 -as tanévbõl…
 

I.
„Zászlónk Diáknaptára, 1942 – 43.” címû könyvecske belsõ borítóján található naptár nagyon ötletes, kifejezetten tanulóknak, diákoknak készült, ugyanis 1942. szeptember havával kezdõdik és 1943. augusztus havával ér véget. A XXIX. kötet elõszavát olvasva a második világháború sötét esztendei sejlenek fel a szemünk elõtt:
„A világtörténelem malomkövei között õrlõdnek a nemzetek. Ebben a szörnyû nagy zûrzavarban mi nem veszhetünk el: biztosítékunk a magyar honvéd, – az vagy te is, magyar ifjú! Minél nagyobb a világomlás, annál nagyobb a te értéked. Minél több a hõsi halott, annál pótolhatatlanabb érték maradsz te, aki a hõsi példán nemesedve kész vagy megvédeni a jövõt. – Minél több az ellenségünk, annál többet érsz te nekünk, mert te vagy a jövõ harcok katonája. – Mit várunk tõled? Azt, hogy el ne pazarold önmagad! Tested-lelked tisztasága: izmaid acélja, szíved erõteljes lüktetése és a lelkedben lakó szent erõk szárnyalása az ország kincse. S minél inkább kavarog körülöttünk a világ; minél több gyûlölet izzik a fegyverek élén: – annál féltettebb kincse vagy te a magyar hazának. Kötelességed a beléd helyezett bizalom, a jellemedre épített hit igazolása. Hogyan igazolod ezt a hitet? Úgy, hogy testedet Isten szép és arányos, megdönthetetlen templomává építed; Isten eleven bástya-templomává, amelyben az áldozatos lélek hõsi idealizmusa lakik.
A Zászlónk s a Zászlónk oldalán a Diáknaptár a magyar haza legnagyobb kincsének; a tisztavérû ideális lelkû magyar ifjúnak a teljes kibontakozását szolgálja.
R. K.”
 

II.
Hetven évvel ezelõtt is fontosnak tartották a „múltba révedést”, azaz megtanítani a gyereknek: mire, mely értékeinkre legyen büszke:
„A SZÁZÉVES LÁNCHÍD
A Széchenyi-esztendõ folyamán sokat hallottunk a „Híd”-ról; a Zászlónk nem egyszer mutatott rá a Lánchíd jelentõségére: az ellentereket áthidaló, a múltat a jelennel összekötõ szimbólumra; – a saját erejére támaszkodó, megújuló magyar nemzet önmagára eszmélésének a gyönyörû jelképére.
Száz évvel ezelõtt, 1842. augusztus 24-én volt a Lánchíd alapkõletétele. A Pesti Hírlap tudósítója így számolt be annakidején a jelentõs eseményrõl:
’Augusztus 24-én volt tehát azon nap, melyen e roppant építménynek alapköve letétetett. Az ünnepély délután öt órára vala rendelve. A katonaság díszruhában a híd bemenettõl majdnem a Dorotty-utcának a német színház felé esõ végeig két hosszú sorban vala felállítva. Tömérdek nép lepé el az utcákat és az úton levõ házak ablakait és karzatait. Az építõ udvarba és zárgátba menni kívánóknak belépti jegy mellett ötödfélig álla szabadon a bemenet. A vendégek meg valának kérve, hogy minden szerencsétlenség és zavar elkerülése végett ne terheltessenek magokat a szabott rendhez pontosan tartani, mit a közönség more patrio meg is tõn, mert a tolás, rugás, taszigálás a bemenetnél valóban betûszerint irgalmatlan vala és nem egy úri asszonyságot láték feldúlt fejdísszel és összevissza tépett öltözettel visszatérni, csak hogy legalább lélekzetét megmenthesse.’
Majd tovább így folytatja a tudósítás:
’Öt órakor megdördültek Õsbudának bástyáiról az ágyúk, õ cs. kir. fenségük Károly fõhercegnek, mint õfelsége apostoli királyunk a híd alapkövének letételére kinevezett képviselõjének és a nádornak indultát jelentendõ. Mintegy jó óranegyed múlva megzendült a hídudvar bemenetelénél felállított katonai hangászkar zenéje, az ’Isten tartsd meg’ népdal melódiáját hangoztatván, az érkezõ fönségek elébe.’ (…)" – folytatás a következõ oldalakon.
 

III.
Egyértelmû, politikai propagandával átszõtt „tájékoztatás” is olvasható volt arról a Szovjetunióról, illetve felsõ vezetésérõl, amellyel háborúban álltunk, és amelynek csapatai 1943 januárjában legázolták a Donnál álló 2. hadseregünket.
„HOVA LETT A HUSZONHÉT? …
Huszonnyolc emberbõl alakult meg Szentpéterváron az a legfõbb bolsevista csoport, amely az 1917. október 23-án elhatározta, majd irányította és végrehajtotta a fegyveres forradalmat. A huszonnyolcnak a sorsa így alakult: LENIN VLADIMIR, a mester. Meghalt agylágyulásban 1924. jan. 21-én. – TROZKIJ LEÓ, a háborús forradalmi bizottság elnöke, Lenin helyettese, hadügyi és külügyi népbiztos. 1927-ben számûzték, 1939-ben meggyilkolták. – SZVERDLOV JAKAB, a központi végrehajtó bizottság elnöke. Meghalt 1919-ben. – OURITZKY, a cseka megszervezõje. Merénylet áldozata lett 1919-ben. – DZERJINSZKY, a cseka fõnöke. Meghalt a GPU börtönében, 1926-ban. – BUBNOV SZERGEJ, közoktatásügyi népbiztos. A GPU börtönében nyomtalanul eltûnt. – SZOKOLNIKOV, a szovjet békedelegáció vezetõje. Lenin egyik legbelsõbb bizalmasa, késõbb londoni nagykövet. 1937 óta börtönben. – ZINOVJEV GERGELY, a kommunista internacionálé elnöke. Agyonlõtték 1936-ban. – KAMENEK LEÓ, a népbiztosok tanácsának elnöke. Agyonlõtték 1936-ban. – OVSEENKO ANTONOV, az elsõ hadügyi népbiztos, 1937 óta börtönben. – RYKOV, belügyi népbiztos, 1936 óta börtönben. – CHLIAPNIKOV, munkaügyi népbiztos. Meghalt a GPU börtönében. – LUNACSARSZKI, közoktatásügyi népbiztos. Meghalt gyanús körülmények között. – EVDOKIMOV, a szervezési iroda vezetõje. Agyonlõtték 1936-ban. BUKHARIN, az „Izvestia” fõszerkesztõje. 1937 óta börtönben. – SZTEKLOV, a képviselõk, katonák és munkások tanácsának megszervezõje. Nem él. – KARAKHAN, külügyi népbiztos-helyettes. 1937 óta börtönben. – JOFFE, a forradalmi bizottság tagja. Öngyilkos lett. – SZMIRNOV, Szibéria vörös diktátora. Agyonlõtték. – SZKRYPNIK, az ukrajnai népbiztos tanács elnöke. Öngyilkos lett. – RAKOVSZKY, a szovjet párisi követe. Többször került börtönbe, legutoljára 1937-ben. – ORSONOKIDZE, a nehézipar népbiztosa, a kaukázusi vörös hadsereg elsõ parancsnoka. Rejtélyes körülmények között Moszkvában meghalt. – SZEREBINKOV, a politikai és szervezési iroda tagja. 1937-ben agyonlõtték. – PREOBRAJENSZKI, a kommunista párt központi bizottságának tagja. 1936 óta börtönben. – FRUNZE, a védelem és munka tanácsának elnöke. Gyanús körülmények között meghalt. – TURCHACSEVSZKY, vörös hadsereg parancsnoka. 1937-ben agyonlõtték. – GAMARNIK, a hadsereg politikai adminisztrációjának fõnöke. 1937-ben öngyilkos lett. – Huszonheten eltûntek a legfõbb vezetõk közül. A huszonnyolcból csak egy maradt: SZTALIN, vörös Oroszország korlátlan ura. („Országépítés”.)”
 

IV.
Az alább olvasható gondolatok talán még a jelen tankönyveiben is helyet kaphatnának – de hogy azt kiérdemelték, az véleményem szerint biztos…
„Kit kévánok, micsoda nemzetet akarok oltalmomra: – azt mondom: a magyart kévánom. Miért? Azért, mert ez a legalkalmasabb, legerõsebb, leggyorsabb és, ha akarja, legvitézebb nemzetség. (ZRÍNYI: Török áfium…)”
„Egyesült erõvel iparkodjunk azon, hogy Magyarországon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkül, födél és szakismeret nélkül, és az erkölcsi mûveltséget senki se nélkülözze.”
„A legnagyobb áldás nem abból származik, hogy ingyen kenyér adassék a szegény népnek, hanem hogy lehetõleg mindenkinek munkaalkalom nyújtassék, melyben talán fárasztó dologgal, de biztos és megérdemelt kenyeret lehessen szerezni.” (SZÉCHENYI)
 

V.
„A RÓMAI ISTENEK TANA DIÓHÉJBAN
A római nép mélyen vallásos volt; ragaszkodott az õsidõben megállapított szertartásokhoz, s azokat „megszabott módon – rite” – végezte. A római vallás fejlõdésében három korszakot állapíthatunk meg.
I. Az õsrómai vallás istenei.
Az õsrómai vallás isteneinek a szerepe összefügg a földmûveléssel és a családi élettel.
1. A mezei és erdei istenek a következõk:
Faunus és nõi mása, Fauna. Faunus másik neve Lupercus. Nekik köszönik az anyaföld gazdagságát. Silvanus. Az erdõk, fiatal facsemeték s a pásztorok istene. Kezében nyesõkést vagy pásztorsípot tartó öregember.” – folytatás a következõ oldalakon.
 

VI.
Érdekes pillanatkép következik az 1940-es évek földközi-tengerének térségérõl:
„Szuez és a keleti Földközi-tenger államai.
EGYIPTOM. Királyság. Területe: 994.300 négyzetkilométer. Lakosainak száma 16,460.000. A lakosság 98%-a egyiptomi arab. Vallása 91% mohamedán, 1% kopt keresztény. Az ország hivatalos nyelve az arab. Pénzegysége az egyiptomi font, ami kb. 30 – 40 pengõnek felel meg. Fõvárosa El-Kahira (Kairó) 1,196.000 lakossal. Fõbb mezõgazdasági termények: a búza, kukorica, árpa, gyapot, cukornád, rizs, bab, hagyma és datolya.
SZAUD-ARÁBIA. Királyság. Területe 1,158.000 négyzetkilométer. Négymillió lakósa szunnita arab. Nagyrészt nomádok. Pénzegysége a rial. Fõvárosa Riadh, 30.000 lakossal. Fontosabb városa Mekka 130.000 lakossal. Az ország területe sivatag, csak oázis-gazdálkodás folyik. A lakosság leginkább a mekkai zarándoklásokból él.
PALESZTINA. 1923 óta brit népszövetségi mandátum-terület. Élén a brit fõbiztos áll. A zsidó lakosság érdekeit a Jewich Agency, az arabokét a Moslem Supreme Council képviseli. Hivatalos nyelv az angol, arab és a héber. Területe 26.158 négyzetkilométer, 1,261.000 lakossal. Pénzegysége az angol fonttal egyenértékû palesztinai font. Kopár, csapadéknélküli földje csak kertgazdálkodásra ad módot. Egyetlen jelentõs kiviteli cikke a narancs.
TRANS-JORDÁNIA. Ugyancsak 1923 óta brit népszövetségi mandátum. 42.000 négyzetkilométer területén mintegy 300.000 nomád mohamedán él. Fõvárosa: Amman 12.000 lakossal.
SZÍRIA. 1920 óta francia népszövetségi mandátum-terület. Több önkormányzattal rendelkezõ országból áll. Területe 203.000 négyzetkilométer. Lakossága 3,200.000, túlnyomórészt szunnita mohamedán arab. A fõváros és egyben a francia fõbiztos székhelye: Beyruth 179.360 lakossal. Pénzegysége a livre libano Syrienne, ami húsz francia franknak felel meg. Csapadékszegény ország. Lakósai oázisgazdálkodásból és állattenyésztésbõl élnek.
IRAK. Királyság. Területe 370.977 négyzetkilométer. Más adatok szerint viszont eléri az 500.000 is. Lakossága becslés szerint 3,400.000, amibõl 52% siita, 40% szunnita mohamedán arab. Pénzegysége az iraki dinár. A fõvárosa Bagdad, 320.000 lakossal. Az ország fele sivatag. A Tigris és Eufrát mentén termékeny.
TÖRÖKORSZÁG. Köztársaság. Hivatalos nyelve a török, és 1926 óta a latin írást használja. Területe 762.736 négyzetkilométer. Lakossága 16,206.094, amibõl 85.4% török, 8% kurd, 1% arab. A lakosság 94.4 %-a mohamedán és csak 1.8% keresztény. Fõvárosa Ankara, 123.699 lakossal. Pénzegysége a török líra. Az ország belsejében az éghajlat szélsõséges, a partvidék azonban nagyon termékeny. Gyümölcsöt, dohányt és angorakecske gyapját, valamint gyapotot visz ki.”
 

VII.
Az atomok és mikroszkópok világa már akkor is fontos volt, persze az volt a „hõskor”:
„A VILÁGEGYETEM ÉPÍTÕKÖVEI.
’A világmindenség végtelen távlataiban megtalálja a parányok törvényeit.’
A mikroszkóp titka és a csillagászati távcsõ titka ugyanaz: a végtelen parányok is a világmindenség (a bolygók, a naprendszerek, a tejutak) törvényei szerint rendezkednek be. Az atom (PARÁNY) belsõ szerkezete egyezik a naprendszerekével – Mielõtt az atomról beszélünk, – tisztáznunk kell néhány fogalmat. Ha a testet fölbontjuk alkotórészeire, a parányi részecskéket MOLEKULÁKNAK nevezzük. A molekula még megtartja az egész test tulajdonságait. A VEGYÜLET olyan anyag, amely kémiai úton alkotórészeire bontható. (Pl. a levegõ, a víz.) A KÉMIAI ELEM olyan anyag, amelyet a kémia nem tud tovább elemezni. Ilyen a hidrogén, az oxigén stb. Kilencvenkét elemet ismerünk. A molekula ATOMOKBÓL áll (…)” – folytatás a következõ oldalakon.
 

VIII.
„HASZNOS TÁBLÁZATOK.
Idegen mértékegységek.
 

Hosszmértékek:
1 hüvelyk (inch) = 2.54 cm (1 cm = 0.394 hüvelyk)
1 marok (4 inch) = 10.16 cm
1 arasz (9 inch) = 22.86 cm
1 láb (12 inch) = 30.48 cm (1 m = 3.28 láb)
1 yard (3 láb) = 91.43 cm (1 m = 1.094 yard)
1 öl (vonalhossz) = 1.83 m (tengerészmérték)
1 rod (5.5 yard) = 5.03 m
1 furlong (40 rod) = 201.16 m
1 mérföld (1760 yard) = 1609.3 m (1 km = 0.6214 mfd.)
1 league (olv. lig) = 483 km
1 kábelhossz = 215 m (tengerészmérték)
1 tengeri mérföld = 1853.25 m (tengerészhosszmérték)
Ha a hajó 1 óra alatt 1 tengeri mérföldet halad, akkor a sebessége: 1 csomó.
 

Területmértékek:
1 négyzetláb = 9.29 dm²
1 acr (hold) = 4047 m²
1 négyzetmérföld = 259 hektár = 2.59 km²
 

Térfogatmértékek:
1 köbhüvelyk = 16.39 cm³
1 köbláb = 28.32 dm² = 28.32 liter (1 m³ = 35.3 köbláb)

1 köbyard = 7.646 hl = 764.6 liter (1 m³ = 1.308 köbyard)

Folyadékmérésre szolgáló térfogategység:

1 pint = 0.473 liter

1 gallon = 3.785 liter (1hl = 26.42 gallon)

Gabonanemûek mérésére szolgál az
1 bushel = 35.238 liter (1 hl = 2.84 bushel)
 

Súlyegységek:
1 (avoirdupois) font = 453.6 gramm
1 (troy) font = 373.2 gramm
1 short hundredweight = 45.36 kg
1 long hundredweight = 50.80 kg
1 short ton. = 0.907 tonna
1 long ton. = 1.016 tonna
 

Fizikai egységek:
Munkára: fontláb (1 font súlyú testnek 1 láb magasságra emelésekor végezzük) = 1.36 joule
Nyomásra: 1 font négyzethüvelyenkint = 0.07 kg négyzetcentiméterenkint
Munkasikerre: 1 lóerõ = 736 watt
Hõmérsékletre: 1° Fahrenheit – 5/9° Celsius
Hõmennyiségre: 1 B. T. U. (Britisch Thermal Unit) = 0.252 cal.”
 

IX.
A morze-táblázat szerintem még ma is lázba hozhatja a fiatalok egy részét:
„A MORZE-ABC.
A morse-abc elemei a: „ . ” = pont, idõtartama 1 mp és a „ – ” = vonás, idõtartama 3 mp. Egy morzejel két eleme közötti idõtartam = 1 mp („ . „ = pont). Minden morzejel (betû, vagy szám) közötti idõtartam = 3 mp (= vonás = „ – ”). Az egyes szavak közötti szünet = 6 mp (= 2 vonás „ – – ”).
1. Betûk.
„ . – ” a; „ . – – . – ” á; „ – . . .” b; „ – . – . ” c; „ – – – – ” ch; „ – . . ” d; „ . ” e; „ . . – . . ” é; „ . . – . ” f; „ – – . ” g; „ . . . . ” h; „ . . ” i; „ . – – – ” j; „ – . – ” k; „ . – . . ” l; „ – – ” m; „ – . ” n; „ – – . – – ” ny; „ – – – ” o; „ – – – . ” ö; „ . – – . ” p; „ – – . – ” q; „ . – . ” r; „ . . . ” s; „ – ” t; „ . . – ” u; „ . . – – ” ü; „ . . . – ” v; „ . – – ” w; – . . – ” x; „ – . – – ” y; „ – – . . . ” z
2. Számok. (Ötjegyû jelek.)
„ . – – – – ” 1; „ . . – – – ” 2; „ . . . – – ” 3; „ . . . . – ” 4; „ . . . . . ” 5; „ – . . . . ” 6; „ – – . . . ” 7; „ – – – . . ” 8; „ – – – – . ” 9; „ – – – – – ” 0
3. Írásjelek (Hatjegyû jelek.)
„ . . . . . . ” pont ( . ); „ . – . – . – ” vesszõ ( , ); „ – – – . . . ” kettõspont ( : ); „ – . – . – . ” pontosvesszõ ( ;) ; „ . . – – . . ” kérdõjel ( ? ); „ – – . . – – ” felkiáltójel ( ! ); „ – . . – . . ” törtvonal ( / ); „ . – – – – . ” hiányjel ( ’ ); „ – . . . . – ” kötõjel, vagy gondolatjel ( – ); „ – . – – . – ” zárójel ( ); „ . – . . – . ” idézõjel („ ”)
4. Segédjelek.
„ – . – . – ” felhívás; „ . . . – . ” értettem; „ – . – ” felhívás az adásra; „ . – . . . ” várni!; „ . . – – . – ” aláhúzási jel; „ . . . . . . . . . . . . ” kihúzás, törlés (tévedés után).”
 

X.
Fontos tudnivalókat olvashatunk például a meghûlésrõl is. Itt jól tetten érhetõ az elmúlt 7 évtized fejlõdése is, például az orvostudomány terén…
„A MEGHÜLÉS.
A Nansen-expedícióból – mint feljegyezték – senki sem hûlt meg ama három év alatt, amíg az örök jég országában tartózkodtak. Ilyen és más forrásokból merítve, valamint a régebbi bakteriológiai tanításból az az általános nézet alakult ki, hogy minden meghûlés tulajdonképpen fertõzésen alapul. Valójában azonban ma sem tisztázódott a kérdés. Aufrecht vizsgálatai szerint kísérleti állatok vérében a lehûlés fibrinrögök kiválását, torkuk, gégéjük és légcsövük nyálkahártyáján pedig vérbõséget okoz. Ez a megállapítás egyenlõre nem segít a megoldásban, úgyhogy ideiglenesen talán ekképpen magyarázható a meghûlés. A szervezet állandóan termel a baktériumokkal szemben védõanyagot. Hûlés következtében bizonyos részek életmûködése meglassúdik, így kevesebb védõanyagot is termelnek, megbomlik az egyensúly és a baktériumok erõt vehetnek a szervezeten. Lehet, hogy a bõr egyike ezeknek a védõanyagot termelõ szerveknek. Ha a hûlés folytán vérben szegényedõ bõrben meleg italok, aszpirin stb. bevitelével, vagy izzasztással felfokozzuk a vérkeringést és vele az anyagcserét, megindul ismét az a feltételezett mûködés, amely valamiféle védõanyagot termel.”
 

XI.
Az egyik legérdekesebb részt feltétlenül kimásoltam ide a Kanizsa lapjaira az Olvasónak. Ma sok esetben csak tanácstalanul álldogálunk a postán egy-egy levél feladása elõtt. Akkortájt pontos tudnivalókkal látták el a postai szolgáltatásokról a gyerekeket, már az iskolákban is:
„A MAGYAR KIRÁLYI POSTA DÍJSZABÁSA.
A LEVÉL súlyhatára belföldre 500 g, külföldre 2 kg, terjedelme bármely irányban 45 cm, tekercsalakban 75X10 cm. – A LEVELEZÕLAP nagysága 7X10 és 10.5X15 cm terjedelem közt váltakozhatik. – A NYOMTATVÁNY súlyhatára 2 kg (könyvnél 3 kg), terjedelme, mint a levélé. – ÁRUMINTA súlyhatára belföldre 1 kg, külföldre 500 g, terjedelme 45X20X10 cm, tekercsekben 45X15 cm.
UTALVÁNY belföldre: 20 Pengõig 20 fillér, 50 Pengõig 40 fillér, 100 Pengõig 60 fillér, 500 Pengõig 1.20 Pengõ, 1000 Pengõig 2 Pengõ, 1200 Pengõig 2.20 Pengõ.
CSOMAG belföldre: 1 kg-ig 30 fillér, de 50 km-nél nagyobb távolságra 50 fillér; 5 kg-ig 40 fillér, 50 km-nél messzebbre 70 fillér; 10 kg-ig 50 fillér (de csak 50 km-ig), 100 km-ig 1 Pengõ, 150 km-ig 1.20 Pengõ, 200 km-ig 1.40 Pengõ, még messzebbre 2 Pengõ; 15 kg-ig 50 kilométernél kisebb távolságra 60 fillér, 100 km-ig 1.20 Pengõ, 150 km-ig 1.60 Pengõ, 200 km-ig 2 Pengõ, messzebbre 3 Pengõ; 20 kg-ig 50 kilométernél kisebb távolságra 70 fillér, 100 km-ig 1.50 Pengõ, 150 km-ig 2 Pengõ, 200 km-ig 2.80 Pengõ, messzebbre 4 Pengõ.
BIZTOSÍTÁSI DÍJ: 100 Pengõ értékig 20 fillér, 400 Pengõ értékig 40 fillér, minden további 400 Pengõ után még 40 fillér. Az úgynevezett ÉRTÉKLEVÉL díja belföldre az ajánlott levél díja s hozzá még a biztosítási díj (400 Pengõként 40 fillér).
TÁVIRAT. Belföldre: szódíj helybe 6 fillér, távolsági forgalomban 7 fillér, díjminimum 70 fillér. – Szódíj Belgiumba 36 fillér, Bulgáriába 28 fillér, Dániába 36 fillér, Franciaországba 37 fillér, Nagy-Britanniába 50 fillér, Németalföldre 36 fillér, Németországba 28 fillér, Olaszországba 28 fillér, Oláhországba 18 fillér, Spanyolországba 43 fillér, Svájcba 28 fillér, Svédországba 37 fillér, Szerb-Horvát-Szlovénországba 18 fillér, Törökországba 60 fillér.
TÁVBESZÉLÕ. Helyibeszélgetés díja Budapesten és vidéken 20 fillér. Közönséges távolsági beszélgetés díja belföldön:
0. díjövben Budapest körül 15 km-ig 80 fillér, 19 – 8 óráig 40 fillér.
I. díjövben 0 – 25 km-ig: 1 Pengõ 8 – 19 óráig; 0.50 Pengõ 19 – 8 óráig.
II. díjövben 25 – 50 km-ig: 1.60 Pengõ 8 – 19 óráig; 0.80 Pengõ 19 – 8 óráig.
III. díjövben 50 – 100 km-ig: 2.20 Pengõ 8 – 19 óráig; 1.10 Pengõ 19 – 8 óráig.
IV. díjövben 100 – 150 km-ig: 2.30 Pengõ 8 – 19 óráig; 1.15 Pengõ 19 – 8 óráig.
V. díjövben 150 – 200 km-ig: 2.40 Pengõ 8 – 19 óráig; 1.20 Pengõ 19 – 8 óráig.
VI. díjövben 200 – 250 km-ig: 2.60 Pengõ 8 – 19 óráig; 1.30 Pengõ 19 – 8 óráig.
VII. díjövben 250 km-en felül: 2.80 Pengõ 8 – 19 óráig; 1.40 Pengõ 19 – 8 óráig.”
 

XII.
És ugye a reklámok. A reklámoknak már akkortájt is nagy „keletje” volt, amint az alább is olvasható. Ma már valószínûleg nem kaphatna helyet egy tankönyv címlapjain, bár a hirdetés akkor is csak a gyerekeknek szólt – na meg a kamasz szüleinek…
„Cserkészek! Diákok!
Elõírás szerinti tornaruházat, cserkész-, apród- és farkaskölyök-felszerelés, vívó-felszerelés olcsó áron beszerezhetõ. Árjegyzék ingyen!
Skaba és Plökl
Budapest, IV. kerület, Váci utca 40.”
 

Dr. Papp Attila