2015 – A Fény Nemzetközi Éve Magyarországon is. Az UNESCO, felhívva a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a fény az életünkben, 2015-öt a Fény Évének választotta. Az ehhez kapcsolódó eseménysort az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezte, s megszerezve az ENSZ és az UNESCO támogatását, világeseménnyé emelte.
Magyarország is csatlakozott az európai kezdeményezésekhez, és kiterjedt eseménysorral kívánja a hazai közvélemény figyelmét felhívni a fény tudományra, oktatásra, technológiára, mûvészetekre, valamint az élet minden területére kiható fontos szerepére.

A Nagykanizsai Amatõr Csillagászati Egyesület a fény évéhez számos rendezvénnyel kapcsolódik. Ezek részleteirõl az egyesület elnökét, Gazdag Attilát kérdeztük.
– Több alkalommal szervezünk spontán megmozdulásokat, járdacsillagászatot, ahol távcsöveken keresztül megmutatjuk a járókelõknek az égbolt fényes objektumait. Az ilyen akcióknak mindig az a célja, hogy kiinvitáljuk az érdeklõdõket Becsehelyre, a Canis Minor obszervatóriumba, amit az univerzum kapujának nevez büszkén az elnök. E helyen a nagy teljesítményû teleszkóp segítségével részletesen megfigyelhetõk az univerzum csodái. Már maga a helyszín is pazar, Dél-Zala második legmagasabb pontján, 320 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a becsehelyi Kis-hegyen. Autóval mûúton jól megközelíthetõ, a „fényszennyezéstõl” távol esik, és gyönyörû körpanorámával mutatja be az esti égboltot. Nappal is nagyon szép a vidék, tiszta idõben messzire ellátni innen, este meg páratlan látványt nyújt. A tejút szinte a horizontig hömpölyög az ember elõtt. A fény éve kapcsán az egyesület felhívja a figyelmet a fényszennyezés tényére, felvetve annak gondolatát is, mit lehetne tenni ellene. Ezzel kapcsolatban több napos konferenciát terveznek melynek tematikájában az univerzumban található, fényjelenséget produkáló objektumok megfigyelése is szerepel. Például meteorok, üstökösök, a sarki fény, és Nap-aktivitás természetesen. A jól bevált iskolai oktatás kiegészítéseképpen tovább folytatják a planetárium programjukat.
– Idén is megerõsített módon végezzük az iskolások körében egyre népszerûbb tevékenységünket, de ezt ki akarjuk terjeszteni az óvodásokra is – sorolja. Sok tervünk van erre az évre. A Fény évét arra is kihasználjuk, hogy minél többen ismerkedjenek meg az esti fénnyel, illetve a nappali fénnyel, magának a Napnak a fényével, amit a volt Úttörõház udvarán, az egyesület által üzemeltetett Canis Maior Napobszervatórium különbözõ technikai berendezéseivel lehet kémlelni.
– Március 20-án, a Napfogyatkozás ideje alatt hol találják meg önöket az érdeklõdõk?
– Az Erzsébet téren 9.45 órától délig tartunk távcsöves bemutatót, de már fél 10 kor kint leszünk a téren. Teljes Napfogyatkozás nem lesz nálunk, Magyarországról nézve a Nap közel 60 százalékát takarja a Hold. Ezt speciális távcsöveken, illetve napnézõ szemüvegen keresztül meg lehet figyelni, de a Nap képét kivetítjük a téren, így szabad szemmel is követhetõ a jelenség. Tehát jó idõ esetén érdemes lesz ellátogatni az Erzsébet térre. Kicsit sápadtabb, bágyadtabb lesz a fény, 1-2 Celsius fokot csökken a hõmérséklet, de ez nem lesz olyan nagymértékû, hogy bármit befolyásolna. Gazdag Attila azt tanácsolja, aki otthon próbálja a Napfogyatkozást megtekinteni, használhat akár hegesztõszemüveget, aki távcsõvel szeretné nézni, kimondottan erre a célra kitalált szûrõt vegyen igénybe. Ebben az esetben csillagászati védõfóliát, optikai védõszûrõt kell a berendezés elé tartani, mert a távcsõ nemcsak fényt gyûjt, hanem hõt is. A kormos üveget, nem ajánlja ellenben jól beváltak erre a célra a régi flopilemezek. Szétszedve, a közepében lévõ mágneses korongon keresztül jól látható piros színben a Nap.
– A tapasztalatok azt mutatják, a turizmus szempontjából is érzõdik a 4 éve épült obszervatórium jelentõsége.
– Lassan turisztikai látványosság lesz. Egy weboldalon, mint építészeti különlegességet, emelték ki a képét. Valóban érdekes az épület, a szõlõhegy hagyományos pincéinek sorát megszakítja egy szemmel láthatóan nem odaillõ, letolható tetejû építmény. A szomszédságába építettek egy bemutató- és kiszolgáló teremként használható faházat, mely alkalmanként szálláshelyet biztosít az amatõr csillagászok barátainak, de népszerû a diákok körében is a nyári táborozások idején. A hegyi szomszédok örömmel fogadták az új „lakókat”, örültek neki, hogy van egy kis élet a hegyen. A „csillagászok” példáját követve összefogott a környék apraja-nagyja, és az egykori régi kilátótorony helyére építettek egy újat. Odafentrõl még jobban rá lehet látni Dél-Zala ezen csücskére, meg lehet tekinteni a Mura és a Dráva folyót. A fantasztikus tájat turistaútvonal is keresztezi, illetve onnan számos szép helyre el lehet jutni akár éjszakai túra keretében is. Télen-nyáron zajlik a csillagászati élet a hegyen, ahova megerõsített mûszakban minden szombaton várják az érdeklõdõket.
– Mint ahogyan említette, nemcsak a földön, hanem fent az égen is mindig, történik valami.
– Szerencsére nem unatkozunk, egyik kedvenc témánk közé tartozik az üstökösök megfigyelése. Megismételhetetlen, páratlan objektumok, melyek napról napra, sõt óráról órára változtatják a formájukat. Az elmúlt évben szerencsére jól el voltunk látva ezekkel az égi jövevényekkel, illetve egy földet surló kisbolygóra is „vadásztunk”, és le is fotóztuk. A Nap is rendesen ellátja feladattal a napfigyelõ csoportunkat. A tagok napkitöréseket fényképeznek, rajzolgatnak. A becsehelyi csillagvizsgálóra fölszerelt meteorkameránk országosan és nemzetközi szinten is az egyik legtöbb meteort örökíti meg. Már ez is jelzi, hogy milyen páratlan, jó helyen áll az obszervatórium. Olyan jók a látási és az esti fényviszonyok, hogy sok meteort észrevesz a kamera. A nemzetközi hálózat egyik tagjaként az is a feladata, hogy a légkörbe érkezõ nagyobb méretû meteort lefényképezze, aztán a több kamera képébõl, háromszögelési módszerekkel ki lehet számolni, hogy milyen magasságban érkezett a légkörbe, és hány kilométer magasságban aludt ki. Ezzel a lehetõséggel egy kicsit átírta a csillagászati könyveket, mert régen más magasságokra gondoltak a meteorok feltûnését illetõen. Ma már pontosan tudjuk, hogy 80-100 km magasságban már felvillannak. Földet érõt még nem kamerázott, de olyanokat igen, amelyek 10 km magasságban semmisültek meg, és el is potyogtak a darabjai. Ki lehetett számolni, hol értek földet, így a megkeresésükre expedíció indult. Ezek asztal méretû vasmeteorit, vagy kõtömbök voltak, hasonlókról gyakran jelennek meg hírek a sajtóban. A legátlagosabb augusztusi hullócsillagok borsó, illetve mákszem méretû porszemcsék. Valójában nem ezeket látjuk elégni, hanem egy fényjelenség okozza a látványukat. Olyan nagy sebességgel érnek be a légkörbe, hogy a levegõ nem tud kiszökni a kis szemcsék elõl, hanem elkezd föltorlaszolódni elõtte, míg mögötte vákuum keletkezik. Ezek a pici apró kövek akár 60 km-t is megtesznek másodpercenként. Ilyen sebesség mellett a levegõ nem tud gyorsan elmozdulni, s amiatt, hogy maga elõtt tolni kezdi a levegõt, a háta mögött meg nincsen semmi, a levegõ súrlódik, és fényjelenséget okoz. Ezt látjuk, magát. Egy-egy szupernova robbanásról, megfigyelésrõl készült felvételeink fölkerülnek a nemzetközi gyûjtõalbumba. Ezek megismételhetetlen jelenségek. A több millió fényévnyire lévõ galaxisokban elpusztuló csillag vendégcsillagnak számít. Bent a galaxisban megjelenik egy fényes pont, egy pötty, amit 2 hétig lehet látni. Gyakorlatilag ez egy elpusztult csillag utolsó villanása. Azért is érdekes a jelenség, mert sok esetben 20-30 millió fényévre lévõ galaxisokat tanulmányozunk, és amit éppen látunk, az 20-30 millió évvel ezelõtt történt. Dinoszauruszok jártak a Földön, amikor az a csillag felrobbant. A meteoritok észlelésérõl készült összesítés szintén bekerül egy nemzetközi kutató körbe. Ott is tanulmányozható, hogy Nagykanizsáról, vagy Becsehelyrõl milyen aktivitást észleltek meteorhullás idején. Számos üstökösrõl és Napról készült fényképünk gazdagítja a nemzetközi amatõrcsillagászatot. Hasznos szerepet töltenek be a csillagászati kutatásban, hiszen vannak bizonyos jelenségek, amiket mindenhonnan nem lehet látni, és nem biztos, hogy mindenhol van olyan technikai berendezés, amivel meg lehet ezeket örökíteni.
Az egyesületi tagok is választottak maguknak csillagot. Kedvenc objektumuk téli idõszakban a Nagy Orion-köd, ami olyan pazar látvány, hogy szinte úgy kell ellökdösni egymást a távcsõtõl. A nyári égbolton a planetáris-ködök, elpusztult csillagmaradványok nagyon látványos fényjelenséget, fényködöt hagynak maguk után. Ha távcsõ-közelben van a társaság, mindig megnézik, hogy vannak, annak ellenére, hogy tudják, majdnem mindig ugyanúgy néznek ki, egy kis emberöltõnyi idõ alatt nem sokat változnak. Kedvenceik közé tartoznak a légköroptikai, fényoptikai jelenségek, ha az ember ezeket ismeri, gazdagodik a tudása, és nem néz mindent ufónak – jegyzi meg mosolyogva Gazdag Attila. A negyed évszázadot a csillagok bûvöletében eltöltõ elnök még soha nem látott idegen „hajót” az égbolton, viszont megszemlélt 10-15 olyan fényjelenséget, ami a hétköznapi ember számára ismeretlen. Gépkezelõ beosztása mellett még sok mindennel foglalkozik: a csillagászat, a viharvadászat és pálinkakészítés, azaz az univerzum csodáival.

Bakonyi Erzsébet