Igaz az új Országos Tûzvédelmi Szabályzat szigorúan szabályozza a szabadtéri égetést, azonban, ha más jogszabály (például önkormányzati rendelet) engedélyezi, akkor az ott megszabottak alapján lehet kerti hulladékot égetni. Ebben az esetben keletkezett tüzek kezdeti oltási lehetõségeire szeretnénk felhívni a figyelmet.

Az égetés elõtt a legfontosabb, hogy olyan helyet válasszunk, ami megfelelõ távolságra van minden olyan dologtól, amely a tûz továbbterjedését segítheti. Ne legyenek fák, bokrok, magas aljnövényzet, épület az égetés legalább ötven-száz méteres körzetében.

Mindig legyen nálunk megfelelõ mennyiségû oltóvíz. Több vödörrel is elõkészíthetünk, hiszen fõ a nagyobb biztonság! Az elõre kihúzott, lefektetett kerti slag és öntözõkanna is hasznos lehet.

Készítsünk az égetés helye mellé fém lapátot. Ez a legtöbb háztartásban fellelhetõ eszköz az egyik leghatékonyabb kéziszerszám, amit a tûzoltók is használnak szabadtéri tûz oltására. Kipattanó parázs, kisebb tûz elütögetésével kizárjuk az oxigént az égésbõl, így megfékezhetõek a lángok továbbterjedése.

Miután elégettük a hulladékot, kapaccsal vagy vasvillával át kell forgatni, szét kell húzni az égésterméket, így meggyõzõdve arról, hogy nincsenek már izzó részek.

Majd a munka végeztével locsoljuk át vízzel az egész elégetett kerti hulladékot.

Az említett eszközök alkalmazásával és oltóvíz készenlétben tartásával megelõzhetõek a szabadtéri tûzesetek nagy része, hiszen ne feledjük el, ezek az esetek 99%-át emberi gondatlanság okozza! – hívja figyelmet a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapja.
 

Kanizsa