Az egykor a hévízi tó állapotát is kedvezõtlenül befolyásoló, késõbb megszûntetett bakonyi bauxitbányászat máig ható következményeirõl tájékozódik vasárnap Áder János Veszprém és Zala megyében.

A köztársasági elnök a víz világnapja alkalmából szervezett programját vasárnap délelõtt a Veszprém megyei Nyirádhoz közeli egykori Darvas-tónál kezdte, ahol megtekintette a volt bauxitbánya területét Juhász Árpád geológus kalauzolásával.
A szakember egyebek mellett arról is beszélt, hogy a vörös salakos meder, amely a bányászatkor keletkezett, egykoron nem karsztvízzel volt feltöltve, hanem a csapadékvíz gyûlt benne tóvá. A bauxitbányászat miatt azonban a Bakonyban mintegy 50 méterrel csökkent a karsztvíz szintje, és ennek következtében ebbõl a tóból is elszivárgott a víz, de például az 1980-as évekre Tapolcán a tavasbarlang és a Malom-tó is teljesen kiszáradt.
Az államfõ a nap során a Zala megyei Hévízre látogat, ahol tájékozódik a Bakony felszín alatti vizeinek állapotáról, az egykori bauxitbányászat máig ható következményeirõl, illetve találkozik a csaknem három évtizeddel ezelõtt a meleg vizû tó védelmében kezdeményezéseket elindító civilekkel.
 

 Áder János köztársasági elnök (b3), Juhász Árpád geológus (b4), Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdõ és Szent András Reumakórház fõigazgatója (j3), Gyarmati József, a Hévízgyógyfürdõ nyugalmazott fõorvosa (j), Papp Gábor (FIDESZ-KDNP) polgármester (j2), Kepli József János alpolgármester (háttal,k), Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtóigazgatója (b2) és Kõrösi Csaba, Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetõje (takarva,b) a hévízi könyvtárban 2015. március 22-én. Az államfõ a Bakony felszín alatti vizeinek állapotáról, az egykori bauxitbányászat máig ható következményeirõl tájékozódott a víz világnapján. MTI Fotó: Varga György

MTI - Kanizsa