– Húú, ha elõbb tudom, biztos elmegyek meghallgatni õket! – a kedves olvasó is járt már így? Ezt elkerülendõ: a virágvasárnapi, március 29-i fél 4-es felsõtemplomi minõsítõ és lemezbemutató koncert elõtt beszélgetünk. A vonalban a Farkas Ferenc Énekegyüttes karnagya, Baráth Yvette.

– Mit jelent nevükben az énekegyüttes?
– Létszámunkra utal, tizenheten vagyunk. Határeset, még nem kamarakórus. Ahogy a kamaramuzsikálásban, itt is, több felelõsség hárul egy emberre, s érzik is ezt. Például Miskinis mûvében, a Levavi oculos meos-ban minden ember külön szólam néhol.
– Énekesei milyen végzettségûek?
– Talán meglepõdik, de nagy többségük teljesen civil. Bár van köztünk énektanár vagy hangszeres tanár, de mérnök, állatorvos és jogász is. Persze több egykori vagy jelenlegi tanítványom is van, hiszen a zeneiskolában magánéneket tanítok.
– Hogyan kezdõdik egy próba, egy új mû tanulása? Arra kérem, ne tekintse, hogy magam is, akár olvasóink többsége mûélvezõ, de nem szakember. Ahogy Ön is látott már a tévében olyan filmet: Hogyan készül? Nemrég arról olvastam, hogyan kell elindítani egy óceánjárót…
– Értem. A próbák elején – erre nem szabad sajnálni az idõt – azon dolgozunk, hogy kialakuljon a kórushangzás. Harmonikusan simuljanak egymáshoz a hangok, ne különállóak legyenek. Új mû esetén elõször ki-ki saját tetszése szerint dúdolja, szolmizálja, lalázza vagy szöveggel énekli a leblattolt darabot. Mindig õszintén jelzem a hibákat a szólamok felé, melyeket folyamatosan javítunk. Elõfordult, az énekeseknek nem tetszett egy darab. Úgy lendültek túl, hogy arra kértem õket, bízzanak bennem, mert tudom, hogy szép lesz. Utóbb maguk is belátták. De az is elõfordul, pihentetjük a mûvet. És ez jót tesz neki.
– Említette a Miskinis-mûvet…
–…most is énekeljük majd!
– Meghallgattam a YouTube-on mások elõadásában, de az valahogy nem volt olyan, mint az Önöké. Hiányzott az a harangszó-szerû hangzás a Requiem aeternam-nál.
– Ugyanis szabadságot adott erre a szerzõ. Így ez is, a végén az elcsöndesedés, a suttogás is a magam ötlete.
– Milyen elengedhetetlen munka folyik még a próbákon?
– A hangképzési gyakorlatok. Ezáltal tudják uralni saját testüket az énekesek. Hogy tudják irányítani az izmaikat, a hangképzõ szerveiket. Ezt vehette észre a YouTube-ot hallgatva, nálunk természetesebb, szárnyalóbb a hang. Így marad fiatalos és csengõ hosszabb igénybevétel esetén is. Ezzel a rugalmas énekléssel el lehet kerülni, hogy elfáradjon a hang a nap végére. Mindenkinek szüksége lenne egyéni hangképzésre, sajnos nincs elég idõm. Örülök, hogy egyre többen fölismerik ennek szükségességét. Sokat köszönhetek elõdeimnek, tanáromnak Szentendrey Zsuzsa néninek.
– Visszatérve beszélgetésünk elejére, az óceánjáró elindítására. Úgy tûnik, a karnagy munkája bonyolultabb.
– Nézze – nevet–, nem vezettem még óceánjárót, nem tudom összehasonlítani. De tény, itt eleven emberekkel dolgozom. Érezni kell, egy hosszú nap végén kit mennyire lehet terhelni.
Ugyanakkor azt is el szeretném érni, hogy hatékony legyen a munka. És arra sincs garancia, hogy minden dal mindig ugyanúgy szóljon. De azt hiszem, ez benne a szép.
– Jó felkészülést kívánok vasárnapi koncertjükhöz!
– Köszönöm, énekeseim nevében is.
 

Kanizsa