1937-ben találtak kõolajat Zala megyében. Voltak olyan évek, amikor Nagykanizsától Zalaegerszegig ért a zalai olajvidék. Ennek az idõszaknak köszönheti a létét sok mai termálfürdõ.

A hazai termálfürdõk történetének egyik tipikus eleme, hogy szénhidrogén-kutatás során bukkantak termálvízre is, vagy éppen az olaj helyett találták a vizet. A Vs.hu egy érdekes cikkben foglalta össze Zala megye és kõolaj kapcsolatát. Ugyan a fekete aranyból már nem maradt szinte semmi, de azon a vidéken ez teremtette meg az alapját sok ma is mûködõ termálfürdõnek írja az említett cikkre hívatkozva a termalonline.
 

Elsõként egy angol cég, az Anglo-Persian Oil Company kezdett olajkutatásba Zala megyében, azonban nem jártak sikerrel. Jó néhány évvel késõbb egy amerikai vállalat újra megpróbált olajat találni, méghozzá ugyanott, ahol az angolok kudarcot vallottak. Sikerült a tervük és 1937-ben kõolaj tört fel a Bázakerettye közelében fekvõ Budafapusztán. Annyi olajat találtak, hogy négy éven belül az ország akkori teljes olajszükségletét fedezték Zala megye olajkútjai, a környék gazdaságát pedig rendkívüli módon fellendítette a kõolaj.
Az 1950-es években újabb olajlelõhelyeket fedeztek fel, így akkoriban már Nagykanizsától Zalaegerszegig ért a zalai olajvidék. Az erõltetett kitermelés azonban megbosszulta magát és lassan, de fokozatosan elapadtak az itteni olajkutak. Ráadásul akkoriban terelõdött át a hazai olajkutatás fókusza az Alföldre, aminek szintén sok mai termálfürdõ köszönheti a létét.
 

(A Vs.hu cikke ide kattintva olvasható).
 

Az olaj és a termálfürdõk története ott kapcsolódik össze, hogy abban az idõszakban rengeteg kutatófúrást végeztek nem csak Zala megyében, hanem az országnak szinte az egész területén. Nem jártak mindenhol sikerrel, viszont ez olykor nem teljesen meddõ kutat jelentett, hanem azt, hogy termálvíz tört fel a kõolaj, vagy a földgáz helyett.
Ez pedig egy 1959-ben készült (propaganda)film, amiben szintén a zalai olajkutatás történetét mutatják be.

termalonline.hu - Kanizsa