Nyolc, az országgyûlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetõeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevõszék a kedden bemutatott jelentésében.

Az ÁSZ jogszabályi elõírás alapján, a választást követõ egy éven belül ellenõrizte a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását. Az ellenõrzést az országgyûlési képviselethez jutó jelöltek és jelölõszervezetek esetében hivatalból, a további tizennégy, országos listát állító párt esetében kérelemre folytatta le a számvevõszék.
 

A jelentés szerint a mandátumhoz nem jutó pártok ellenõrzése során az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tettek. Nyolc másik pártnál - Együtt 2014 Párt, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyarországi Cigánypárt, Összefogás Párt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Zöldek Pártja esetében - az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok hiányossága miatt nem volt megállapítható, hogy a jelöltenkénti ötmillió forintos kampánylimitet betartották-e. Ezt az ÁSZ ugyancsak jelezte az ügyészségnek.
 

Brebán Andrea felügyeleti vezetõ elmondta: a tizennégy mandátumhoz nem jutó, de országos listát állító párt körülbelül 3,5 milliárd forint költségvetési támogatásra volt jogosult, és ebbõl mindössze 3 millió forintot nem használtak fel.
 

Az ÁSZ megállapítása szerint a Zöldek Pártjánál egy esetben nem a kampányidõszakban történt a költés, egy alkalommal pedig megállapítható volt, hogy nem dologi kiadásra fordították a támogatást.
 

A Magyar Államkincstár nyolc jelölõszervezet esetében hozott határozatot a költségvetési támogatás visszafizetésérõl, mert a jelöltek nem szerezték meg választókerületükben a szavazatok legalább két százalékát. Két párt bíróságon támadta meg a határozatot, kettõ részletfizetést kért, négy azonban - a Zöldek Pártja, az Összefogás Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt - nem reagált a kincstár határozatára.
 

Benedek Mária felügyeleti vezetõ a mandátumot szerzõ jelöltek és jelölõszervezetek ellenõrzésének tapasztalatairól szólva azt mondta, együttesen és jelöltenként is betartották a - legfeljebb 5 millió forintos - költési értékhatárt.
 

Az Országgyûlésbe bekerült 106 képviselõ közül hárman lemondtak pártjuk számára az egymillió forintos költségvetési támogatásról, az ÁSZ így 103 jelöltet ellenõrzött. A jelöltek a 103 millió forintból 98 millió forintot költöttek el, a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen.
A 103 jelölt közül 99 esetében a kincstár által nyújtott támogatás felhasználása megfelelt az elõírásoknak, egy jelöltnél találtak bizonylattal alá nem támasztott kifizetést és három esetben nem a kampányidõszakban történt kifizetést, az összesen csaknem százezer forint kétszeresét az ÁSZ visszafizettette.
 

A jelölteknél 6, a jelölõszervezeteknél 36 esetben a számlák nem tartalmazták maradéktalanul az áfatörvényben elõírt tartalmi kellékeket, de az eltérésekért a számlakibocsátók voltak a felelõsek, és ezek a hiányosságok nem befolyásolták a pénzek szabályszerû felhasználását.
 

Az ÁSZ megállapította, hogy a DK-nál három esetben, összesen 115 ezer forint összegben a kampányidõszak kezdete elõtti tevékenység költségét számolták el.
 

A pártok a párttörvényben elõírt forrásokat használták fel a kampánykiadásaik finanszírozásánál. A kampányidõszakban közölt politikai hirdetéseknél azonban több esetben kiderült, hogy a számlák adatai nem egyeznek a sajtótermékek által az ÁSZ-nak megküldött árjegyzékben vagy tájékoztatóban szereplõ adatokkal - állapították meg.
 

Elek János, az Állami Számvevõszék fõtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón azt mondta: az ÁSZ vizsgálata egyértelmûen alátámasztotta, hogy az elmúlt idõszak törvényi változásai növelték a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát és javították az ellenõrzés lehetõségeit. A 2011 júliusától hatályos új számvevõszéki törvény végleg lezárta a következmények nélküli ellenõrzések korszakát, megteremtve a számvevõszéki ellenõrzések valódi súlyát.
 

A választási eljárásról és a kampányfinanszírozásról szóló új szabályozások, ellenõrzési szintek és eszközök pedig támogatták, hogy az állampolgárok - egyebek mellett az ÁSZ ellenõrzésein keresztül is - tájékoztatást kapjanak a választási kampányra fordított adóforintok felhasználásáról, és feltárhatók legyenek a szabálytalanságok, törvénysértések - jelentette ki.
 

Az ÁSZ a www.asz.hu oldalon is közzétette a jelentést.

MTI - Kanizsa