Március 5-én hatályba lépett az Országos Tûzvédelmi Szabályzat, felváltva a mára már elavult korábbi szabályozást. Az új szabálygyûjtemény részletesen és új logika mentén foglalkozik az aratáshoz kapcsolódó regulákkal, valamint a szabadtéri tüzek megelõzésének érdekében bevezeti és részletezi az irányított égetés fogalmát is.

Aratásnál legelõször az utak és a vasútvonalak mellõl kell betakarítani a terményt, mindezt azért, hogy a jármûvekbõl esetleg kidobott gyújtóforrások (például cigarettacsikkek) ne okozzanak tüzet a terményben. Ha van a közelben vasútállomás, akkor attól legalább 100 méterre kell elvinni a learatott terményt, és legalább 3 méter szélességben körbe is kell szántani.

A gabonatáblán még az erõgépek és a munkagépek vezetõfülkéiben is szigorúan tilos dohányozni! A dohányzók érdekében az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre, éghetõ anyagtól és növényzettõl mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni, ahol egy edényben az égõ dohány eloltásához elegendõ vizet kell tárolni.

A szabályzat meghatározza, hogy a mezõn összerakott, sorokba rendezett kazlak között legalább 20 méteres távolságot kell tartani, a kazlakat pedig legalább 3 méter széles védõszántással kell körbevenni. Dohányozni a kazlak közelében kizárólag szélcsendes idõben, azoktól legalább 30 méteres távolságban szabad.

Betakarítási, szalmaösszehúzási és bálázási munkákat csak olyan munkagépekkel lehet végezni, amelyekben ilyen tûz oltására alkalmas tûzoltókészülék van. A jármûveket szemléztetni kell, a mûszaki ellenõrzésrõl szóló jegyzõkönyvet pedig a jármûben kell tartani. A jármû kezelõje emellett a munkavégzés elõtt és végeztével köteles ellenõrizni a kipufogókat és a szikratörõket, és ha szükséges, meg kell tisztítania ezeket a lerakódott éghetõ anyagoktól. A jármûvek mûködtetéséhez szükséges kenõanyagokat a gabonatáblától legalább 20 méterre, éghetõ hulladéktól, növényzettõl megtisztított területen lehet tartani.

A munkavégzést követõen az arató-, az erõ- és a munkagépekkel a lábon álló terménytõl, a tarlótól és a kazlaktól legalább 15 méterre kell megállni, fontos, hogy itt se legyen éghetõ hulladék vagy növényzet a jármû körül. Ha nincs ilyen megállási lehetõség, akkor a jármûvet három méteres védõszántással kell körbevenni. Az aratógépeket emellett hajlékony földelõvezetékkel, akkumulátorát pedig nem áramvezetõ védõburkolattal kell ellátni.

Az új OTSZ a terményszárítással kapcsolatos tûzvédelmi szabályokat is tartalmazza, ezek betartásáért az üzemeltetõ és a kezelõ személyzet felel.

A másik fontos újdonság a szabályozásban a szabadtéri tüzekhez kapcsolódik. Az új OTSZ bevezeti az „irányított égetés” fogalmát. Kültéri, irányított égetés során a kültéri ingatlanok tulajdonosai a tûzvédelmi hatóságtól kötelesek engedélyt kérni a legfeljebb 10 hektárnyi egybefüggõ területre tervezett égetés elõtt legalább tíz nappal.

A következõ szabályokat nagyon fontos betartani. A tarlót nem szabad egyszerre minden irányból meggyújtani és elégetni csak tarlómaradványt lehet. Lábon álló gabona mellett tilos tarlót égetni. Fontos, hogy a leégetni tervezett tarlót legalább három méter szélesen körbe kell szántani, valamint vadriasztást kell végrehajtani az apróvadak védelme érdekében. Fasorok, erdõsáv elõtt legalább hat méter szélesen védõsávot kell szántani.

Tíz hektárnál nagyobb területen csak szakaszosan végezhetõ az égetés. Csak akkor szabad hozzáfogni egy újabb szakasz leégetéséhez, ha az elõzõ szakasz már leégett. A tarlóégetésnél kéziszerszámokkal ellátott, tûzoltásra alkalmas, megfelelõ létszámú személyzet jelenlétérõl is gondoskodni kell, valamint arról is, hogy készenlétben álljon a helyszínen egy traktor.

Az irányított égetési kérelmeket 3000 forintos illeték megfizetése mellett kell benyújtani, egy kérelmen legfeljebb 10 hektárnyi terület leégetését lehet kérelmezni. A kérelmet az égetés tervezett idõpontja elõtt legalább tíz nappal be kell nyújtani. Elõfordulhat, hogy az idõjárási körülmények (erõs szél, esõ) miatt mégsem sikerül az égetés, ezért egy pótnapot is be lehet írni a kérelembe. Fontos, hogy a két megjelölt nap közül csak az egyiken szabad égetni, és ilyenkor az égetés elmaradásáról, valamint az égetés megkezdése elõtt is tájékoztatni kell a tûzvédelmi hatóságot - olvasható a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján. Fotó: ZMKI archív

Kanizsa