A Kanizsa Múzeumért Alapítvány az idei évben is odaítélte a Patkó-díjat azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik az elmúlt évben leginkább segítették Nagykanizsa múzeumát.

A múzeum céljainak kiemelkedõ támogatásaként Mérksz Andor és a Nagykanizsai Hölgyklub kapta meg a Kanizsai fejetlen fehér mén elhullajtott szerencsehozó patkóját.

A díjat, és az ezt igazoló tanúsítványt dr. Polay József, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Száraz Csilla múzeumigazgató és Dénes Sándor polgármester adta át. A patkók tulajdonosai ünnepélyes körülmények között, saját kezûleg szegezték ki a múzeum kapujára a gazdagodást jelképezõ patkókat.
A patkók története Kanizsa várának utolsó basája, Musztafa nevéhez kötõdik. A basa a vár átadását megelõzõ éjszakán gödröt ásott töméntelen arany kincseinek, amelyeket nem tudott magával vinni. Tudva, hogy az elrejtett értékek illetéktelennek való megtalálását leginkább fehér ménnek vére akadályozza, legkedvesebb paripája nyakát elvágta, habzó vérét a rejtekhelyre csorgatta. „Visszajövünk még Kanizsára hamarosan!” – bíztatta közben magát Musztafa. A visszatérésbõl azonban nem lett semmi, a süppedõ berekben elrejtett kincseket azóta sem látták.
Nem úgy a basa fejetlen lovát! Leginkább szeles napokon, az éjféli órákban hallották dobogását, látták száguldozni a Várréten. Idõnként a kincset õrzõ paripa elhullajtott patkói is elõkerültek bizonyítékul. Ezeket sokan tartották szerencsét hozónak: egyesek a közelgõ gazdagodás, mások a Kanizsára visszatérés ígéretének tekintették.

B.E.