A kiskereskedõket érintõ kamarai javaslatokról tartott sajtótájékoztatót dr. Polay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Kálovics Ferenc, a kamara kereskedelmi és vendéglátó tagozatának elnöke.

Dr. Polay József elöljáróban elmondta: a Nyugat-Dunántúli Régió Kereskedelmi és Iparkamarai Szövetsége kereskedelmi tagozatának képviselõi április 8-án fórumot tartottak Gyõrben, az idei gesztorkamara szervezésében. A tanácskozáson a kereskedõknek lehetõsége nyílt arra is, hogy megvitassák mindazokat a változásokat, amelyek az új jogszabályok bevezetésével néhány területen komoly problémákat jelentenek a vállalkozásaik számára. A kamarák érdekvédelmi szerepébõl adódóan a résztvevõk úgy döntöttek, hogy Nyugat-dunántúli szinten az öt kamara kereskedelmi titkárai rendszerezik az ott összegyûjtött információkat, és a legfontosabbakat elküldik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetésének, arra kérve õket, hogy segítsék megoldani azokat az alapvetõ problémákat, melyek a kiskereskedelemben sújtják elsõsorban a kisvállalkozásokat. Ezzel gyakorlatilag meg lehetne akadályozni, hogy ellehetetlenüljenek a kisvállalkozók.
Kálovics Ferenc, a helyi kamara kereskedelmi tagozatának elnöke ismertette azt az öt pontot, melyben megfogalmazták a javaslataikat:
1. A segítõ családtag intézményének visszaállítása a mikro- és kisvállalkozások támogatása érdekében, ami egyszeri bejelentéssel és regisztrációs kötelezettséggel járna, ugyanis napjainkban az ellenõrzõ szervek különbözõképpen értékelik a boltban lévõ családtagokat. Aki nincs bejelentve és netán kiszolgálás, vagy pénzátvétel közben találja a NAV, azt jegyzõkönyvezi és biztos, hogy meg is bünteti. Ezzel szemben a munkaügyi ellenõrök más véleményen vannak – tette hozzá Kálovics Ferenc. – Õk azt mondták, hogy ezt soha nem fogják vizsgálni. A személyazonosság megállapítása után hagyják, hogy a házastárs, illetve a nagyobb gyermek részt vegyen a munkában. Hogy erre miért van szükség? – Azért, mert ahhoz, hogy az egyik generáció át tudja adni a következõnek a tudását, a tapasztalatait, aktív részvételével ott kell, hogy legyen a gyermek, aki majd 20 év múlva átveszi a vállalkozást. A jelenlegi viszonyok között sajnos ez nincs szabályozva, és feltételezhetõ, hogy büntetést vonna maga után. A kiskereskedelmi rendszerben 25 évvel ezelõtt elfogadott volt a segítõ családtag intézménye, akit csak le kellett jelenteni, és némi járulék befizetése után még nyugdíjalapot is szerzett magának.
2. A következõ súlyos problémát már egy éve felvetették. Az online és PC alapú – pénztárgépeket a törvény szerint minden évben el kell vinni a szervizekbe. A szövetség tagjai kérik a gépek kötelezõ adatkimentésének szervizelésének megszüntetését, és az adatforgalmazási díj eltörlését. A régi pénztárgépeket valóban el kellett vinni kiolvastatni, a jelenlegi rendszernél azonban teljesen fölösleges az évenkénti felülvizsgálat, ugyanis ha elromlik a gép, akkor úgyis elviszi a kiskereskedõ a szerelõhöz. Tulajdonképpen nincs mit kiolvasni, mert minden adat azonnal bekerül a NAV-hoz. Nagy érvágást jelent ez minden esztendõben, hiszen 20 ezer forintot fizetnek egy felülvizsgálatért, míg a PC alapú online gépekkel rendelkezõ vállalkozások, benzinkutak, hipermarketek 170 ezer forint + áfát fizetnek évente, ami fölösleges kiadást jelent számukra.
3. A pénztárgép-forgalmazók bizonyos szoftverfrissítéseket ingyen biztosítsák a kiskereskedõk részére, mivel ezek is mehetnek online alapon. 4
4. Javasolják a nevesített pénztárgépek bevezetését. Idén a szolgáltatási szektor is kötelezõen online pénztárgép felhasználó lesz, a fodrászok, kozmetikusok, mûköröm készítõk, a taxisok és egyéb szolgáltatásban részt vevõk kötelesek lesznek gépet venni – emlékeztetett a tagozat elnöke. Ezzel kapcsolatban szeretnék elérni, hogy egy-egy szalonban, ahol akár 5-10 szolgáltatásban részt vevõ egy fedél alatt dolgozik, ne kelljen ugyanannyi számú gépet vásárolni személyenként 170 ezer forintért, ugyanis egy gépen is eleget tudnak tenni a kötelezettségüknek.
5. Az átalányadózási formában adózó vállalkozásoknál is ki kellene alakítani a szakképzés támogatási formáját.
Összefoglalva, apró lépésekben szeretnék az ország gazdaságát az osztrák gazdasági szinthez közelíteni. A felsorolt javaslatok megoldása esetén a kereskedelmi tevékenységet folytató mikro és kisvállalkozások jelentõs anyagi tehertõl szabadulhatnának meg.

B.E.