A Megyei Jogú Városok Szövetségének Jegyzõi Kollégiuma Nagykanizsán tartotta kétnapos ülését. A nagyvárosok címzetes fõjegyzõi és jegyzõi az érintett szaktárcák államtitkáraival, illetve a szakmai intézmények vezetõivel folytattak tanácskozást a Medgyaszay Házban, melynek eredményeit sajtótájékoztató keretében ismertették.

– Ebben a két napban házigazdái lehettünk ennek a rangos eseménynek, ahol a 23 tagú Megyei Jogú Városok Szövetségének jegyzõi, aljegyzõi lehettek a vendégeink – kezdte a tájékoztatót Dénes Sándor polgármester. Hozzátette, reméli ebben a két napban a szakmai munka mellett, a vendégek megismerték Nagykanizsa városát, az itteni életet, és jó hírünket viszik az ország minden megyei jogú városába.

Ezt követõen dr. Szekeres Antal, Debrecen jegyzõje és a Megyei Jogú Városok Szövetségének Jegyzõi Kollégiumának elnöke értékelte a kétnapos tanácskozást. – A Megyei Jogú Városok Szövetsége az ország lakosságának közel egynegyedét magába foglaló települések összességét tömöríti, így tehát érdekérvényesítõ súlya és szerepe semmiféleképpen nem mellõzhetõ. Ezért ennek az érdekképviseleti szervezetnek az egyik legfontosabb szakmai belsõ szervezeti egysége a jegyzõi kollégium, mely általában egy évben két alkalommal tart olyan szakmai értekezletet, amelyeknek elsõdleges célja, hogy az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok elõtt álló új feladatokat átbeszéljék, és a lehetõ leghatékonyabban oldják meg. Lehetõleg úgy, hogy a lakosság is elégedett legyen. Egymással összefüggõ témaköröket szoktak tárgyalni, és részt kívánnak venni a központi szervek ilyen jellegû szabályozó munkájában is, ezért olyan minisztériumi elõadókat hívnak, akik a részletekrõl is tájékoztatást tudnak adni.
– Az elmúlt két nap alatt foglalkoztunk a helyi önkormányzatok és az önkormányzati adóügyek kérdésével. Itt mindannyian közérthetõ adórendszert és ügyfélbarát adóhatóságot szeretnénk kialakítani – mondta az elnök. Hozzátette, a 23 megyei jogú városban több mint 150 milliárd forintnyi adóbevétel van és szeretnék, ha elektronikus bevallás benyújtásával történhetne. Egyszerû szabályozás keretében valósulhatna meg, az ügyfélkapun keresztül. Az ügyfelek hozzáférést kapnának a folyószámla-egyenlegükhöz és egyszerû módon tudnák teljesíteni a befizetéseket.
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiával kapcsolatos jövõbeni feladatokat is meghatározták. Azt tekintették át, hogy ez, hogyan érinti a megyei jogú városokat, milyen feladat és hatásköri változások várhatóak, milyen elvárások lesznek a közszolgálatban dolgozó köztisztviselõk, a polgármesteri hivatalban dolgozók képzésével és továbbképzésével kapcsolatban, illetve a következõ EU-s pénzügyi ciklusban milyen szervezetfejlesztési és képzési projektekben vehetnek részt a megyei jogú városok polgármesteri hivatalai. Az EU-s pályázatok tekintetében kiemelte, hogy hivatalon belül kell majd kialakítani egy olyan szakmai stábot, akik az induló projektekkel kapcsolatos menedzsmenti feladatokat ellátják.
Külön szakmai területként érintették az információbiztonsággal és -szabadsággal kapcsolatos kérdéseket, mivel a hivatalok sok közérdekû adatot kezelnek. Szót ejtettek még a közhitel és központi címregiszter kialakításáról is.
– Igyekeztünk ezeket a szakmai témaköröket úgy feldolgozni, hogy ezek a mindennapi munkavégzés során a számunkra értékelhetõ támpontot nyújtsanak és egységes vagy közel azonos formát mutassanak a feladat és hatáskör gyakorlása során a különbözõ hivatalokban – zárta a tájékoztatót az elnök.

V.M.