A 66 éves Utasellátó múltját felidézõ fedélzeti utasellátó vándorkiállítás nyílt a Vasutas Országos Közmûvelõdési és Szabadidõ Egyesület Tagintézménye szervezésében a nagykanizsai Kodály Zoltán Mûvelõdési Házban. A tárlat anyagával – mely Nehéz György, a MÁV-START Zrt. bevétel-ellenõrzési elõadójának magángyûjteményét képezi –, egy idõutazásra invitálta Kámánné Szép Terézia intézményigazgató a kanizsaiakat.
Ezzel is folytatva a vasutas hagyományok ápolását és erõsítését, egyúttal Nagykanizsa jó hírnevének öregbítését. Az utasellátás történetébõl Cseresnyés Péter, a térség országgyûlési képviselõje adott ízelítõt. A tárlat anyagát Szegletes Gábor, a Pécsi Területi Személyszállítási és Vontatási Igazgatóság technológiai vezetõje mutatta be a közönségnek. Az eseményen megjelent Szentgyörgyvári Péter, a VOKE Délnyugat-Magyarország Regionális igazgatója, Imri János, a MÁV-Start Zrt. Utasellátó Központjának központvezetõje.
Cseresnyés Péter köszöntõ beszédében megosztotta a hallgatósággal néhány vonatozással kapcsolatos emlékét is. Mint mondta, 2006 óta nem utazott vonattal Budapestre, többek között azért, mert abban az idõszakban olyan átalakítások történtek a vasútnál, melyek közel másféleszeresére növelték meg az utazási idõt. Mivel autóval fele annyi idõ alatt meg lehet tenni ezt az utat, így célszerû volt meggondolni, ki melyik utazási formát választja. Ezzel kapcsolatban köszöntõje végén egy jó hírt is megosztott hallgatóságával a honatya: kifejezte azt a reményét, hogy a kormányzati döntés értelmében hamarosan elindul a Balatonszentgyörgyig tartó déli vasútvonal felújítása, melynek köszönhetõen nemsokára olyan utazási kényelmet és sebességet tud biztosítani a Budapest és Nagykanizsa között a MÁV, ami újra visszacsábítja az utazni vágyókat a kényelmes vasútra.
A vándorkiállítás jelentõségéhez kapcsolódva kiemelte: bizonyára sokan tudják, hogy Nagykanizsa mindig is jelentõs vasúti csomópont volt, hiszen az országos vasúthálózat több fontos eleme itt találkozik: a Székesfehérvár-Gyékényes vasútvonal, Budapest illetve Pécs felé, Szombathelyre a Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal. Közvetlen nemzetközi vonatok közlekednek Horvátországba, Szlovéniába. A Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb-Rijeka-Trieste vasútvonal a MÁV 30-as számú vasútvonala, mely az európai törzshálózathoz tartozik.
Az utasellátás történetérõl szólva többek között elmondta: az Utasellátó Nemzeti Vállalat 1948. november 19-én alakult meg. Az utasellátás az utazással egy idõs múltra tekint vissza. A gõzvontatás forradalmasította a közlekedést, s a biztonság és a gyorsaság mellett az utazás kényelmének biztosítására is alkalmas volt. A vonatok eleinte az állomásokon annyi idõt töltöttek, hogy az utasok kényelmesen étkezhettek a pályaudvarokon, vagy a közel esõ vendéglõkben. Az utazási sebesség emelkedésével és az állomáson való tartózkodási idõ rövidülésével a vonaton kellett megteremteni az alvás, az étkezés és a kényelmes utazás egyéb feltételeit. A gyûjtemény betekintést ad a belga elõdvállalat történetébe is. A háló-, majd étkezõkocsik építését elõször Amerikában kezdték meg, Európába pedig egy belga kereskedõ hozta be az 1870-es években, majd létrehozta az elsõ hálókocsis társaságot. 1883-ban megjelentek a hálókocsik, de a konyhák ekkor még külön kocsikon voltak. 1890-tõl alakították ki az utastérrel egyben a konyhákat. A rendszerváltás után az állomási vendéglátást Resti Rt. névvel kiszervezték, és az Utasellátóból is részvénytársaság lett. 2003-ban a MÁV visszaintegrálta az Utasellátót, innentõl újra a Vasúttársaság részévé vált. Az étkezõkocsik üzemeltetését 2007-ben kiadták alvállalkozóknak.
Az utasellátás, mint szolgáltatás – ahogy a szlogenje is jelezte – ott volt földön, vízen, levegõben. Szolgáltatást nyújtott vasúti és buszpályaudvarokon, hajókon, repülõtereken, a pavilonokban pedig olyan cikkek voltak kaphatók – mûszakitól kezdve az illatszereken, kozmetikumokon keresztül egészen a játékokig – melyeket egyébként csak Nyugat-Németországból lehetett beszerezni. Érdekes, hogy az elsõ magyarországi 1986-os Forma-1-es futamon szintén az Utasellátó biztosította a menüket. Az Utasellátó volt az egyetlen cég a rendszerváltás elõtt, amelynek külföldön, Bécsben volt saját étterme a hajóállomáson, mely a mai napig létezik, csak nem az eredeti formájában.
A kiállítás anyagáról Szegletes Gábor elmondta: Nehéz György gyûjteményében a magyar vasút történelme kerül bemutatásra 1846-tól napjainkig, melyet Budapesten bemutatott egy közlekedõ különvonaton is. Õ maga tevékenyen részt vett a Nagykanizsán található vasúti jármûpark felújításában is. A gyûjtéshez 2008-ban, az Utasellátó 60 éves évfordulója alkalmából rendezett kiállítás adta számára az ihletet. 2012-tõl korhû környezetben, vasúti étkezõkocsikban berendezve is megtekinthetõ az alkalmi tárlat. Gyûjteményét számos elismeréssel is jutalmazták. A három éves rendezvénysorozatot 2014 szeptemberében kezdte Miskolcon. Ez idõ alatt 50 kiállítási helyszínen szerepeltek a porcelán étkészletek és a hozzá tartozó tárgyak, a különbözõ tálkák, teás-, kávés csészék és aljak, fagylaltos tálak, evõeszközök, boros-, üdítõs-, sörös- és szódás üvegek és poharak. Ezen kívül ruhák, függönyök, étlapok, asztalok, bárszékek, esti-resti tábla és még sorolhatnánk.
A megnyitón az alkalomhoz illõ zeneszámokkal közremûködtek a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Mûvészeti Iskola tanárai, Vajda Zsuzsanna zongorán, Németh Ferenc hegedûn és Balogh József fuvolán.
A kiállítás anyagának összeállításában, elhelyezésében Kálovicsné Lebár Edit és Gyótár Zsuzsanna, a Thúry György Múzeum munkatársai nyújtottak szakmai segítséget.
A tárlat április 30-ig tekinthetõ meg. Hétfõtõl szombatig 9-19 óráig, vasárnap 9-17 óráig.
B.E.
KULTÚRA ROVAT >>>