Megjelent az egyetlen magyar szellemi olimpiai bajnok, Mezõ Ferenc életútját végigkövetõ mû, amelyet Takács Ferenc sporttörténész professzor írt.

A szerzõ, aki tanítómesterének vallja Mezõt, évtizedek kutatómunkáját követõen összegezte tekintélyes kötetben mindazt, amit az 1928-as amszterdami játékok mûvészeti versenyének irodalmi ágában aranyérmes tudós emberrõl tudni érdemes. Így legfõképpen azt, hogy "Az ókori olympiai játékok története" címû pályamûvével miként nyert. Emellett a csaknem 400 oldalas könyvbõl megtudható például, hogy az 1885-tõl 1961-ig élt Mezõ Ferenc érdemeket szerzett a magyar sportnyelv kialakításában, számos idegen kifejezést magyarított, és sportdiplomataként is jelentõs pályát járt be.
A tanítványok által Lexi tanár úrnak hívott latin- és görögtanárt, a határokon kívül is hírnévre szert tett sporttörténészt 1948-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba. Õ irányította az 1960-as olimpia rendezési jogának elnyerését célul tûzõ magyar kandidálást, ám a házigazda végül nem Budapest, hanem Róma lett, amit kudarcként élt meg.
A könyvhöz az elõszót lánya, Mezõ Zsuzsanna írta, aki a család nevében ajánlja a mûvet minden "hazáját szeretõ magyarnak".
 

MTI – Kanizsa

Mezõ Ferenc Nagykanizsán és Zalaegerszegen járt gimnáziumba. Érettségi után bölcsészhallgató lett Budapesten. Tanári diplomát latin és görög nyelvbõl szerzett. Rákospalotán, majd Zalaszentgróton volt tanító. Az elsõ világháborúban közel három évet szolgált a fronton. Ezt követõen a budai Mátyás gimnázium tanára lett (1918-1934). Több késõbbi magyar olimpiai bajnok volt a tanítványa. 1935-tõl 1942-ig a Berzsenyi Gimnázium tanára, ezt követõen a Kölcsey Gimnázium igazgatója volt. Végül a Közoktatási Minisztérium munkatársa lett. 1947 februárjában miniszteri tanácsos és a testedzési ügyosztály vezetõje volt. Júniusban a vallás és közoktatásügyi minisztérium osztályfõnökévé nevezték ki.
Gyerekkorától kezdve erõsen érdekelõdött az atlétika, a tenisz, a birkózás és a sportlövészet, általában véve a sport iránt. Elsõ könyve 1923-ban jelent meg Az ókori olimpia címmel. Az 1928-as amszterdami olimpián szellemi olimpiai bajnokságot nyert Az olimpiai játékok története címû munkájával, ami könyv alakban magyarul (1929), majd németül (1930) is megjelent. A díjátadón nem lehetett jelen, mivel nem volt benne a magyar küldöttségben.
1947-ben javasolta az önálló Magyar Olimpiai Bizottság létrehozását, melynek alelnöke lett. Ebben az idõszakban a TF-en is oktatott. 1948 februárjában, az elhunyt Muzsa Gyula helyett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett. 1958-ban és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki. Forrás: Wikipédia