- Megértettük, jólesett – a reflektor villantásával jeleztek a HSMK technikusai, amikor Tolnainé Demeter Csilla, az immár negyedszázadikhoz érkezett Kodály kórustalálkozó fõszervezõje igyekezett mindenkinek köszönetet mondani, és õket is felsorolta. A Kõrösi iskola rendezvénye idén mintegy a Város Napja nulladik napjának rangját emelte. Az értékelés a zsûri – Baráth Yvette és Csordásné Fülöp Edit – feladata volt, mi csak fürödtünk a zenében másfél órán át.

Dénes Sándor polgármester köszöntõ gondolatai - a hagyomány összekapcsolása a jelennel és a jövõvel – pár perc múlva gyakorlati igazolást nyertek. A szépkorú VOKE kórus példát adott lelkesedésbõl a fiataloknak, a nyitóblokk meglepetése pedig a kõrösis 3.b osztály jókedvû népdal éneklése volt – tanítóik Jakabfiné Gerócs Elvira és Végvári Judit – a kórustalálkozó 1991-es elindítójának, Vizeli Józsefnek hegedû muzsikája mellett.
A néptáncos gyerekek után pedig sorra varázsolták el a hallgatóságot a kórusok: a kõrösisek, a nagyrécseiek, az alsós és felsõs péterfysek, a miklósfaiak, a hevesisek és a bolyaisok. Az általános iskolások megtapasztalhatták, hová lehet fejlõdni: a batthyánys vegyeskarban viszontláthatták – hallhatták egykori iskolatársaikat. Bizony, ezzel él minden iskolai karnagy: kiröpülnek énekeseik. A gyorsan elszálló pár énekkaros év vajon hagy-e nyomot fiataljainkban? A választ Gerald Hüther neurobológus adja: „Az egyik legcsodálatosabb testtanulási gyakorlat az éneklés. Eközben ugyanis a gyermek agyának olyan virtuóz módon kell a hangszalagokat modulálnia, hogy hajszálpontosan a megfelelõ hang jöjjön ki. Ez a lehetõ legjobb finommotorikus gyakorlat és ugyanakkor ez a feltétele minden késõbbi, nagyon differenciált gondolkodásmódnak is. Ráadásul az éneklés esetében egy nagyon komplex kreatív teljesítményrõl van szó. Hiszen a gyereknek az egész dalt fejben kell tartania ahhoz, hogy egzakt módon a megfelelõ idõpontban eltalálja a megfelelõ hangot. És a kórusban megtanul alkalmazkodni is a többiekhez – ami a szociális kompetencia egyik feltétele.”
Bár eljutnának ezek a tények mindenkihez! Kodállyal szólva: „Tanügyi Bácsik! Engedjétek énekelni a gyermekeket!” Mennyire igaza volt az egyik elõbb hallott szerelmes dalnak! „Az almája elmúlandó, De a fája maradandó.”

Kanizsa