A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében a Bökönyi Sándor Emlékülést múlt héten szervezték meg, amelyen a Thúry György Múzeum történész-archeozoológus munkatársa, Tugya Beáta is részt vett.

Bökönyi Sándor (1926-1994) országos és nemzetközi jelentõségû archeozoológus volt, Magyarországon a modern régészeti állattan megalapítója, a Magyar Nemzeti Múzeum archeozoológiai gyûjteményének megteremtõje volt. Az emléküléssel munkássága elõtt tisztelegtek a résztvevõk, amelyen az ország összes archeozoológusa, azaz régészeti állatcsontokkal foglalkozó kutatója részt vett. Az egész napos ülésen számos elõadás elhangzott, egy részük Bökönyi Sándor munkásságával foglalkozott, de izgalmas volt a budai és pesti török kori tevékrõl, a kunok integrációjának archeozoológiai megközelítésérõl, a magyar racka juh kraniometriai és morfometriai vizsgálatairól szóló elõadás is.
Tugya Beáta Zala megyei vonatkozású bemutatóval készült: Zalaszántó-Tátika és Rezi vár 15-16. századi állatcsont anyagáról beszélt. Elõadásából a várak történetének vázolásán túl kiderült, hogy mindkét helyen zömmel szarvasmarha és disznóhúst fogyasztottak, de gyakran ettek tyúkot is, sõt a fiatal csirkéket is igen kedvelték. Az alkalomszerû vadászat során gímszarvast, õzet, mezei nyulat ejtettek el, a halak közül leggyakrabban ponty és csuka került az asztalra. A kutató elõadásából az is kiderült, hogy az állatok többségét nem helyben, nem a vár területén vágták le, oda csak a hasznosítható részeket szállították – tudtuk meg Tugya Beátától, a Thúry György Múzeum munkatársától.

Kanizsa