A kormány átalakításról és az új kormány megalakulásáról beszélt aktuális politikai eseményekrõl tartott sajtótájékoztatóján Kovács Kálmán országgyûlési képviselõ, az elnöki kabinet vezetõje, a párt megyei elnöke.

Az SZDSZ meggyõzõdése – mondta elöljáróban, hogy a kormányfõ, Gyurcsány Ferenc helyesen járt el, amikor lemondott a kormányfõi tisztjérõl, illetve felajánlotta, hogy pártja nevezzen meg helyette más kormányfõt, és alakítson ki egy új válságkezelõ kormányt. Elég nehéz helyzetbe került tavaly õsszel az SZDSZ – folytatta, amikor azt javasolták, hogy legyen egy olyan szakértõi kormány, amely a válság menedzselésével foglalkozik, és lehetõség szerint ne pártpolitikusokból, hanem szakemberekbõl álljon. Akkor ezt a javaslatukat a közvélemény igen kemény kritikával fogadta. Nehéz volt elmagyarázni, hogy más országokban pártpolitikai páttérrel is lehet válságkezelõ kormányt létrehozni, de Magyarországon elég hevesek az indulatok, és a két nagy tábor között olyan mély a szakadék, hogy egyik tábor sem engedi meg a másiknak politikai értelemben, hogy meghozza a szükséges döntéseket. Ezért csak egy olyan kormánnyal lehet, amelyik nagykoalíció, vagy független a két nagy politikai erõtõl, úgynevezett szakértõi kormány. Sajnálták, hogy akkor nem csak a közvéleményben, hanem a szabaddemokratákon belül, és a magyar értelmiségben sem talált az akkori ügyvivõtestületi javaslatuk fogadtatásra.

Ezt azért mondta el bevezetõként, mert a magyar válságkezelésre az elmúlt hat hónapban végig a lépéshátrány a jellemzõ. Mindig késõbb lép, mindig idõ után van a csomag, s mire azt a szigorító intézkedési csomagot összeállítja, addigra már egy újat kellene hozni. Az idõbeni késlekedés mélyíti a válságot. Mind intézkedésben, mind az új kormány létrehozásában.
Ezért az ügyvivõtestület és a parlamenti frakció az országos tanácsnak azt javasolja, támogassa a Bajnai Gordon által vezetett válságkezelõ szakértõi kormányt. Elõször is azért, mert idõben ez a leggyorsabb formáció annak érdekében, hogy az országnak mûködõ és cselekvõképes kormánya legyen. A másik lehetõség csak az elõrehozott választás, amely lényegesen hosszabb ideig tart. úgy gondolják, megfelel azoknak a követelményeknek, amit eleve megfogalmaztak a szakértõi kormánnyal szemben, hogy a miniszterelnök ne legyen párttag. Nem vitatható, hogy Bajnai Gordonnak közeli a viszonya az MSZP-hez, de nem párttag. Legyen gazdasági vagy pénzügyi szakember, ismerjék külföldön is a nevét, fogadja el a Reformszövetség javaslatcsomagját, abból ne lépjen vissza, sõt, ha lehet azon az alapon lépjen tovább. Továbbá a kormányban, a gazdasági és pénzügyi szempontból meghatározó kulcspozíciókban ne pártpolitikusok, hanem párton kívüli szakemberek legyenek. Bajnai Gordon ezt az öt feltételt vállalta az SZDSZ frakciójánál, ezért gondolta az ügyvivõtestület, és a frakció, hogy támogatják.
Ha a szocialisták a hétvégi kongresszuson megerõsítik Bajnai Gordont, és elfogadják az elõbb mondottakat, valamint biztosítják, hogy az MSZP ott lesz szavazataival e mögött a program mögött. Éppen ezért az SZDSZ Országos Tanácsülését vasárnap délutánra hívják össze, hogy az MSZP-döntés ismeretében hozhassák meg a végsõ döntésüket. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, és kihátrál vagy a szocialista párt, vagy a miniszterelnök-jelölt, akkor nem marad más lehetõség, mint a parlament feloszlatásának támogatására. Ugyanez vonatkozik arra is – jegyezte meg Kovács Kálmán, hogyha megkezdi Bajnai Gordon miniszterelnökként a munkáját, és kiderül, hogy az ígéretek ellenére nincs meg a támogatás amögött a program mögött, amelyet mind a szocialisták és az SZDSZ frakció vélhetõen el fog fogadni.
Mindezt azért tartotta fontosnak elmondani, mert az SZDSZ-en belül is komoly vitát váltott és vált ki, hogy szabad-e még újabb lehetõséget adni, vagy pedig legyen elõrehozott választás.
A helyi ügyekrõl Röst János kiegészítésként elmondta, Cseresnyés Péter alpolgármester péntekre összehívta a költségvetés hiányát csökkentõ bizottságot. Megismétlik azt a javaslatot, amit a költségvetés vitájában is elõterjesztettek: mindennemû ingatlanértékesítésnél kötelezõen a befolyt összeggel csökkentsék a fejlesztési hitelt. A mûködési hiteleknél viszont jelentõs csökkentést kell elérni. A legnagyobb problémát a költségvetési struktúrában látják, és nem a hitelnagyság összegében.