Alkotóelemeikre bontják, majd újjáépítik az életveszélyessé vált portákat a zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Parkban - közölte Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetõje az MTI-vel.

A néprajzi parkot az épületek leromlott állapota miatt tavasszal már nem tudták megnyitni a látogatók elõtt. A napokban a mari porta gazdasági szárnyának közepe is beszakadt, a talpszelemen nem tudta megtartani tovább a tetõ deszkázatát, így annak egy része beomlott - mondta el Varju András.
Hozzáfûzte: a szétbontott épületek alkotóelemeit konzerválják, majd a házakat újjáépítik. A munkákat a lehetõ legnagyobb körültekintéssel szeretnék végezni, okulva a korábbi tévedésekbõl. Már az alapításkor is felmerült - és az idõk során be is bizonyosodott -, hogy a térség mikroklímája a legkevésbé sem felel meg a finnugor házak építési módjának. Az eredetileg használt faanyagok ezen az éghajlaton nem tudnak hosszú távon megmaradni, ezért az újjáépítéskor jó minõségû faanyagot és idõállóbb építési megoldásokat alkalmaznak.
A finnugor népek építészetét, lakókörnyezetét, életmódját reprezentáló szabadtéri kiállítás elsõ épületegyütteseit - a hanti és a manysi szálláshelyeket - 2001-ben helyezték el a Göcseji Falumúzeum szomszédságában, a következõ évben pedig elkészült a mari porta, majd a finn zsellérház. Az elképzelések szerint további négy népcsoport szálláshelyével bõvült volna a kiállítóhely, de ez a terv meghiúsult, és a jövõben sem látszik megvalósíthatónak.
A terület így üresen maradt, a látvány muzeológiai szempontból sem fogadható el és így a turisztikai vonzereje sem elégséges. További fenntartása - az épületek leromlott állapota miatt is - vállalhatatlan, ugyanakkor a néprajzi parknak kultikus szempontból jelentõs, érdekes részei vannak, ezért a bemutathatóságára más megoldást kell találni - hangsúlyozta Varju András.
A tervek szerint a Finnugor Néprajzi Park épületegyütteseit - elsõként a mari portát és a felszentelt, kultikus funkcióval bíró objektumokat - a foglalkoztató ház mellett helyezik el. Az újjáépített mari portát, majd a késõbbiekben a többi, izgalmas, vadregényes múltat idézõ szálláshelyet és a hozzá kapcsolható tárgyi emlékeket, információkat interaktív kiállítás formájában, 21. századi technikával jelenítik meg.
A muzeológusok szándéka szerint a néprajzi park helyén a Göcseji Falumúzeum koncepciójához illeszkedõ, új magyar utcát nyitnak. A tervek szerint öt-hat portát építenek ki kódisállásos, oldaltornácos lakóházakkal, és a portákra jellemzõ melléképületekkel.
A Göcseji Falumúzeum rekonstrukciójának elsõ szakaszát mintegy 500 millió forint pályázati forrásból szeretnék megvalósítani. A tervek szerint közmûvesítik a területet, új fogadóépületet alakítanak ki, többfunkciós, kiállításra, konferenciára, rendezvényekre is alkalmas - ugyanakkor Göcsej vidékére jellemzõ kivitelezésû - "csárdát","lábasházat" építenek. A szabadtéri múzeumot "élettel töltik meg": mûködésbe hozzák például a gabona- és az olajütõ malmot, a már létezõ zöldösvény-tanösvény mellett pedig kialakítanák Göcsej tankertjét.

MTI - Kanizsa