Az állandó és az idõszaki kiállításokon túl egy idõszakonként megújuló mini tárlatot is megtekinthetünk a Thúry György Múzeumban. Elõször Nagykanizsa egykori díszlobogójának maradványát, majd egy 1942-ben Borsfán készült betlehemet, majd hetési lakodalmi törölközõt láthattak az érdeklõdõk. Idén elsõként gyöngyösnecceket mutatnak be a múzeumban

Egykor a nõi hajviseletnek az esztétikai szerepen túl fontos kor- és állapotjelzõ funkciója is volt. Az asszony az utoljára felékesített leányhajviseletét a lakodalom éjszakáján kontyoláskor váltotta fel.
A gyöngyösnecc alatt fejkötõt hordtak, melynek hímzett vagy horgolt széle kilátszott a necc alól. Fölé fejkendõt kötöttek, annak állásáról messzirõl fel lehetett ismerni a vidék asszonyait. Fejkendõ nélkül azonban csak nagyon ritkán jelentek meg az asszonyok, így fejdíszük többnyire rejtve maradt.
Megyénkben jellegzetes viseleti csoport alakult ki a 20. század elején Kiskomárom, Komárváros, Zalakaros, Galambok, Balatonmagyaród településeken, valamint a környezõ falvakban. Ennek a sokszoknyás népviseletnek a legjellemzõbb darabja az asszonyok fejdísze, a gyöngyösnecc, mely a korábbi hátrakötõkbõl alakult ki, és vált egyre cifrábbá. A gyöngyösnecc divatja egészen a kivetkõzésig, azaz 1960-as 70-es évekig tartott.

V.M.