Nekünk, magyaroknak az az erõsségünk, hogy sohasem adjuk fel, még vesztes csaták után sem, a magyar történelem és Zalaegerszeg történetének is a legfontosabb szava a "mégis" - mondta az emberi erõforrások minisztere pénteken Zalaegerszegen, a város ünnepi közgyûlésén.

 Balog Zoltán a zalai megyeszékhely 130 évvel ezelõtti rendezett tanácsúvá - hasonló mai megfelelõjével megyei jogú várossá - nyilvánításának évfordulóján rendezett ünnepi közgyûlésen beszélt arról, hogy a "mégis" tartotta fent Zalaegerszeget is.
"Ha nekünk jól megy, akkor mégis jól megy, ha mi építünk, akkor mégis építünk, ha mi továbblépünk, akkor mégis továbblépünk". Mindenfajta ellenakarat ellenére "ez a mégis, a csak azért is, akkor is", ez tartotta fent Zalaegerszeget, amelynek polgárai nagyon sokszor bizonyították képességüket az újrakezdésre, a város felvirágoztatására - fejtette ki a miniszter.
Umberto Eco egyik írását idézve azt mondta: Zalaegerszeg magabiztos város, ahol az elõdök által létrehozott és gyarapított értékekre alapul a magabiztosság. "Magyar és európai ezen a táján a világnak összetartozik, milyen kár, hogy van, ahol ez már szétesett és szembefordult egymással". Arra kell törekedni, hogy európai város épüljön, miközben Zalaegerszeg "minden ízében nemcsak magyar maradt, de mindig is magyar lesz" - tette hozzá.
Történelmi visszatekintése során felidézte, hogy a városnak és az országnak is volt olyan korszaka, amikor az alapokat szétverték, de az akkor emelt épületek "lelki és erkölcsi értelemben is" düledeznek.
"A jövõ Magyarországának az a kulcsa, hogy az egyéni boldogulás, az egyéni elõremenetel és a közjó összekapcsolódjanak, hogy ne a közösség rovására akarjunk elõrejutni". Magyarországon túlságosan sokszor került szembe egymással a közjó meg a magánérdek, de ezzel elõbb-utóbb mindenki rosszul jár - fogalmazott Balog Zoltán.
Említést tett arról, hogy a kormány egy hónappal ezelõtt kötött stratégiai megállapodást a zalai megyeszékhellyel, bizonyítva, hogy a modern Zalaegerszegnek van jövõje. A kórházi, közutas, gazdasági, ipari és egyházi fejlesztési elképzelésekre utalva a miniszter azt mondta: mindez azt mutatja, hogy a múlt és a jövõ összekapcsolódik, a tudomány, a tudás, a gazdaság és a kultúra egymásnak segítõi.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi köszöntjében egyebek mellett arról szólt, hogy a várost elõször 1247-ben említi egy oklevél Egurscug néven, majd egy 1446-os oklevél már mezõvárosként ír róla, s az a 16. századra jelentõs településsé fejlõdött.
A török támadások miatt 1600-tól Egerszeg lett a védelmi vonal központja, s az ország egyesítéséért küzdött a 17. században Zala vármegye egykori fõispánja, Zrínyi Miklós. Az 1867-es kiegyezés után a már megyeszékhely Zalaegerszeg még nagyközség volt, de 1885-ben rendezett tanácsú várossá alakulhatott.
A városalapítók 130 évvel késõbbi utódainak ugyanaz a feladatuk, mint elõdeiknek, szeretnék, ha "Zalaegerszeg nemcsak a múlt és a jelen, hanem egyben a jövõ városa is lenne" - jelezte a polgármester. Úgy fogalmazott, Zalaegerszeg a béke szigete, a maga területén mindenki azt nézi, mi az, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt.
A zalaegerszegi ünnepi közgyûlés keretében átadták a város kitüntetéseit. Díszpolgári címet kapott Alotti Nasri, a Zala Megyei Kórház (ZMK) szívsebész fõorvosa, Pro Urbe-díjjal tüntették ki Mészáros Lajost, a ZMK nyugalmazott tüdõgyógyász professzorát, valamint Tombi Lajost, a város 1998 és 2010 közötti alpolgármesterét.

MTI - Kanizsa