Jelentõsen, 12,8 százalékkal csökkent az összes regisztrált bûncselekmény száma tavaly az elõzõ évhez képest, a szándékos, befejezett emberölések száma 129 volt, ami nyolccal kevesebb az elõzõ évinél. Ugyanakkor nõtt a korrupciós és a közlekedési bûncselekmények száma - derül ki Polt Péter legfõbb ügyésznek a vádhatóság tavalyi évérõl szóló parlamenti beszámolójából.

Az Országgyûlés honlapján olvasható dokumentum szerint tavaly 329 303 bûncselekményt regisztráltak. Ez az adat 2010-ben 447 186, 2012-ben pedig 472.236 volt.
A tavaly regisztrált bûnelkövetõk száma 108 389 volt, valamivel kevesebb a 2013. évi 109 876-nál.
A bûnözés mértékét döntõen meghatározó vagyon elleni bûncselekmények közül a leggyakoribbak a lopások, ezekbõl tavaly 141 469-t regisztráltak, 2013-ban még 167 657 volt. Csökkent a csalások száma is a 2013. évi 37 345-rõl 33 370-re tavaly.
A közlekedési bûncselekmények száma számottevõen, a 2013. évi 14 804-rõl 17 639-re nõtt tavaly. Embercsempészés tavaly 363 vált ismertté, ez jóval több a 2013-ban regisztrált 246-nál.
Közel háromszorosára nõtt a korrupciós cselekmények száma is, 2013-ban 1 105-öt regisztráltak, tavaly 3 268-at. Ez a szám 2010-ben még 481 volt. Ezen a bûncselekményfajtán belül négyszeresére nõtt a regisztrált gazdasági vesztegetések száma: 2013-ban 398 volt, tavaly 1684. Ebben azonban nagy szerepe volt az úgynevezett nyelvvizsgaügynek, melyben a vád szerint egy bûnszervezet egy évtizeden keresztül kenõpénzért adta a nyelvvizsga-bizonyítványokat.
A kábítószerrel visszaélések szám nõtt: 2014-ben 6 159 ilyen bûncselekmény miatt kellett eljárni, 2013-ben ez az adat 5 445.
A beszámoló megállapítja, hogy "a vásárlók és a fogyasztók sérelmére megvalósult bûncselekmények miatti büntetõeljárások ritka elõfordulása ellentétes az ilyen magatartások köztapasztalat szerinti gyakoriságával. A regisztrált büntetõeljárások csekély száma a felderítés hatékonyságának javítását igényli".
A beszámoló kitér arra is, hogy "alig sikeresebb a bûnüldözés a pénzmosás tekintetében. Az elmúlt évtizedekben a szervezett bûnözésnek a bûnözõi életvitel gazdasági hátterét, pénzügyi biztonságát és leleplezésének konspirációját felszámolni hivatott büntetõ rendelkezések nem igazán bizonyultak hatékonynak". A hatóságok tavaly 21 esetben derítettek fel pénzmosást.
Az ügyészség tavaly 5 319 büntetõeljárás alá vont elõzetes letartóztatását indítványozta a nyomozási bírónál - ez az adat 2013-ban lényegesen magasabb, 6 673 volt -, a bíróság az esetek 91 százalékéban, 4 836 személynél rendelte el az elõzetes letartóztatást. Ezek közül 960 legfeljebb egy hónap, 1 048 egy és három hónap közötti, 1 957 három és hat hónap közötti idõtartamú volt és 194 - az összes 3,5 százaléka - tartott több mint egy évig.
Az ügyészségnek tavaly 120 440 ügyet kellett a vádemelésre alkalmasság szempontjából vizsgálni, valamivel több mint a felénél, 62 017 ügyben került sor vádemelésre.
A bíróságok tavaly összesen 83 861 vádlottat sújtottak büntetéssel vagy intézkedéssel, közülük 27 kapott életfogytiglant, további 29 300 szabadságvesztést, ez utóbbi 35 százaléka végrehajtandó, 65 százaléka felfüggesztett. Közérdekû munkát a vádlottak 22,8 százalék kapott tavaly, pénzbüntetést 32,6.
Az új büntetõ kódexben szereplõ büntetések közül a sportrendezvények látogatásától való eltiltást mindössze 15 vádlott esetében alkalmazták.
Tavaly az elsõfokú bíróságok 73 819 vádlott ügyében hoztak ügydöntõ határozatot, ezek 76,5 százaléka jogerõre emelkedett. Az ügyészi fellebbezések 82,3 százaléka súlyosításra irányult, de akadt 30 eset, ahol enyhítést kért a vádlottnak az ügyész, mi több 18 esetben felmentést.
A váderedményesség tavaly 96,6 százalékos volt, elõzõ évben 96,4.
Az uzsorásokkal szembeni hatékony fellépés rendszerint a büntetõ szakág és a közérdekvédelmi szakterület ügyészeinek az együttmûködésével valósul meg. Elõfordult több alkalommal – például Heves megyében –, hogy az uzsorás szerzõdés érvénytelenségének a megállapítása és a jogkövetkezmények alkalmazása iránti keresetindítás során az ügyész évi 1200 százalékos kamatra felvett pénzkölcsön miatt fordult a bírósághoz. Több tucatnyi hasonló ügy volt uzsorások miatt Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is.
Ügyészi perindításra került sor például az úgynevezett zsebszerzõdések miatt, fõként a nyugat-dunántúli megyékben, például a Zala Megyei Fõügyészség 10 keresetet nyújtott be adásvételi szerzõdések színlelt, illetve jogszabályi tilalomba ütközésére hivatkozással a semmisség megállapítása, valamint az ingatlanok tulajdonjogának állam javára történõ megítélése, illetve az eredeti tulajdoni állapot visszaállítása érdekében.
Környezetveszélyeztetõ, állatvédelmi szabályokat sértõ magatartástól eltiltás, illetve a környezetveszélyeztetéssel
okozott kár megtérítése érdekében tavaly az ügyészek 17 keresetet nyújtottak be.
A legfõbb ügyész 2014-ben 2 országgyûlési képviselõ, valamint az országgyûlési képviselõkkel azonos, illetve ahhoz hasonló mentelmi joguk miatt további 5 személy - 2 országgyûlési képviselõjelölt, 1 bíró, 1 európai parlamenti képviselõ, 1 diplomáciai mentességgel rendelkezõ személy - mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta.
Tavaly Magyarországon 4 430 külföldi állampolgár követett el bûncselekményt, ebbõl 1 071 román, 546 német, 500 szerb, 424 ukrán, 295 osztrák és 200 szlovák állampolgár volt. Ugyanakkor 6 420 bûncselekményt követtek el külföldiek sérelmére.
Tavaly év végén az ügyészi szervezet engedélyezett álláshelyeinek száma 4 826 volt, ebbõl ügyészi álláshely 2 046. Az ügyészi szervezet tavalyi költségvetése 38 milliárd 256,4 millió forint volt.

MTI - Kanizsa