Egyedülálló bronzkori leletek megtalálóinak adott át miniszteri elismerést Puskás Imre helyettes államtitkár A régészet napja alkalmából pénteken, a Budapesti Történeti Múzeumban.

Szakál Jánost, Szakál Tamást és Virág Istvánt, egy Kr.e. 1300-1200 közé keltezhetõ bronzkincs megtalálóit, valamint Dombi Zoltánt, egy szintén bronzkori kard töredékének felfedezõjét ismerték el oklevéllel és pénzjutalommal.
Puskás Imre kiemelte: az állam elismeri azokat, akik jogkövetõ magatartásukkal hozzájárulnak az ország régészeti örökségének megmentéséhez, ahelyett, hogy az általuk megtalált leleteket önmaguk próbálnák értékesíteni.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy egy leletnek akkor marad meg az igazi értéke, ha azt a régészek az eredeti helyén vizsgálhatják meg. Mint mondta: az a hozzá nem értõ, aki csak fosztogatja a lelõhelyeket és elmozdítja a tárgyakat a felfedezésük pontjáról, a történeti értékétõl, tudományos jelentõségétõl is megfosztja a leletet.
Zala megyében 2014-ben váratlanul, korábban ismeretlen lelõhelyen Szakál János, Szakál Tamás és Virág István talált rá a tíz sarlót, két lándzsahegyet, nyolc kar- és hat nyakperecet, négy fibulát, egy tokosbaltát, és két, feltehetõen melldíszként szolgáló korongot tartalmazó bronzkincsre. A fibulák egyike egyedi, eddig máshonnan nem ismert átmeneti formát mutat. A bronzkori kincsek nemcsak anyaguk és súlyuk, és a tárgyak mûvészi kidolgozása alapján képviselnek kiemelkedõ értéket, hanem a korszak egyedülálló történeti forrásai is. Felmérhetõ belõlük a korabeli társadalom gazdagsága, más földrajzi területekkel folytatott kereskedelme, az elrejtésükbõl fakadóan pedig hadi eseményekre és vallási szertartásokra is lehet következtetni. A megtalálóknak köszönhetõen a kincsek a zalaegerszegi Göcseji Múzeum gyûjteményébe kerülhettek.
Békés megyében ugyancsak tavaly egy bronzkori kard töredékét találta meg Dombi Zoltán, akinek bejelentése alapján a régészek mentõ feltárásokat végeztek a lelõhelyen. A munka során elõkerült a kard többi töredéke, valamint egy újabb, szintén több darabba tört kard is. Azzal, hogy a megtaláló a lelõhelyet nem bolygatta, a régészek meg tudták állapítani a kard pontos helyét, és azt is, hogy már eltörve került a földbe. A kardokat a rajtuk megfigyelhetõ sérülésnyomok alapján rituálisan törték darabokra és tették használhatatlanná. A megtaláló bejelentésének segítségével a kardok megmentésén túl az a tudományos információ is dokumentálhatóvá vált, amely a feltárás nélkül örökre elveszett volna.
A lelet a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba került - hangzott el.
Az elmúlt több mint egy évtizedben csaknem húsz személy részesült lelõhely vagy lelet megtalálásáért, illetve megmentéséért elismerésben, a magyar állam az idén pénzjutalomban is részesíti az eddig ismeretlen leletek bejelentõit. Fotó: MTI/Varga György

MTI - Kanizsa