Tizenkettedik ülését tartotta Zalakaroson a Magyar-Horvát Katasztrófavédelmi Állandó Vegyes Bizottság. A Zala megyei településen megrendezett találkozón számos téma szóba került, a fontosabbak között említendõ a két ország közti még szorosabb együttmûködés kialakításnak lehetõsége, tekintettel arra, hogy 2013 óta már Horvátország is tagja az Európai Uniónak.

Az ülés kezdetén a horvát katasztrófavédelmi szervezetet irányító Jadran Periniæ fõigazgató gratulált dr. Tollár Tibor tûzoltó vezérõrnagynak megbízott katasztrófavédelmi fõigazgatóvá történt kinevezéséhez. Tollár Tibor ezt követõen a magyar katasztrófavédelmi rendszer felépítésérõl beszélt horvát partnereinek, külön kiemelve azokat a fejlesztéseket, amelyek a partnerek legutóbbi találkozója óta történtek az egyes szakterületeken.

Dr. Tóth Ferenc tûzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi fõfelügyelõ a polgári védelmi szakterület munkáját ismertette részletesen. Kiemelte, a polgári védelmi tevékenység összetett feladatrendszert takar, a hangsúly pedig e szakterületen belül is a megelõzésen van.

A fõfelügyelõ ismertette horvát partnereivel a tizenkét pontra kibõvített, az Európai Unió által is elfogadott megújult hazai kockázatelemzési szempontrendszert, amelyben Magyarország településeinek fele az egyes és a kettes kockázatelemzési kategóriába került. Ugyancsak elhangzott, hogy folyamatban van egy katasztrófavédelmi jellegû „védõháló” kialakítása, a munkába a szervezet hatósági szakterülete is bekapcsolódik.

A dandártábornok beszélt arról is, hogy az elõzõ tanévben tizennyolcezer középiskolás a katasztrófavédelemnél teljesítette az érettségihez elõírt közösségi szolgálatát. Tóth Ferenc a horvát delegáció tagjainak hangsúlyozta, mennyire fontosak Magyarországon az önkéntesek és az önkéntesség a polgári védelem területén. Kiváló példaként említette a megyei és a járási mentõcsoportok után sorra alakuló települési mentõszervezeteket, amelyek egyre több káresetnél segítik a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet munkáját.

Jadran Periniæ dicsérte a magyar katasztrófavédelmi rendszer átalakítását, külön is megemlítve a hatósági jogkörök kibõvítését. Elmondta: Horvátországban kevésbé centralizáltak ezen jogkörök, mindezek ellenére érdeklõdéssel figyelik a magyar rendszert, amely az elmúlt évek természeti katasztrófáinak elhárításában bizonyítottan eredményesen mûködött. A horvát fõigazgató érdeklõdött a kockázatelemzés szempontjai kialakításának módszertanáról.

Dr. Horváth Jenõ tûzoltó ezredes, országos tûzoltósági fõfelügyelõ-helyettes Magyarország mentõ tûzvédelmét mutatta be a szomszéd ország képviselõinek. Ismertette az elmúlt évek õrsprogramjának eredményeit, amelynek köszönhetõen sikerült huszonöt perc alá szorítani a tûzoltók vonulási idejét. Kiemelte az önkéntes tûzoltó egyesületek anyagi támogatását is: e szervezetek erõsödésével, súlyuk növelésével sikerült még közelebb vinni a mentõ tûzvédelmi tevékenységet az ország lakosságához. Az ezredes hangsúlyozta, a tûzesetek évenkénti csökkenésének hátterében az eredményes megelõzés és a hatékony mûveletirányítási tevékenység is áll. Huszonöt százalékkal csökkent ugyanis a szándékosan megtévesztõ jelzések száma, a szabadtéri tüzekbõl hatvannégy százalékkal volt kevesebb a megelõzõ idõszakhoz képest, míg az épületekben keletkezõ tüzek számát tíz százalékkal sikerült csökkenteni. Az Országos Tûzmegelõzési Bizottság tevékenységének legfontosabb elemeként említette, hogy a megelõzésre kihegyezett szakmai kommunikációval sikerült csökkenteni a szén-monoxid-mérgezéses esetek számát – erre az eredményre pedig az Európai Unió illetékes szervezetétõl is pozitív visszajelzés érkezett.

Robert Mikac, Horvátország polgári védelmi parancsnoka az elmúlt évben megvalósított „Dravis 3” pályázatról mutatott be egy összefoglaló kisfilmet a tanácskozás résztvevõinek. Ezt követõen arról beszélt, hogy az ország fennállása óta tavaly kellett elõször katasztrófahelyzetet kihirdetni, mégpedig az árvízi veszélyeztetettség okán. Tavaly nemzetközi segítséget is kaptak, és õk is nyújtottak támogatást más országoknak. Ezután tisztelettel megköszönte a Magyarország által kritikus helyzetben nyújtott gyors segítséget – kiváltképp az országuknak eljuttatott nagy mennyiségû homokzsákot említette, ám mint mondta, a magyar féltõl érkezett rendkívül pontos vízállásjelentések is sokat segítettek a horvát árvízi védekezésnél. Horvátországban jelenleg folyamatban van egy új polgári védelmi törvény kidolgozása – ha elfogadják, jelentõsen megváltoztatja majd az ottani tûzoltóságok és a polgári védelmi szakterület munkáját.

A találkozó utolsó szakaszában szóba kerültek az uniós projektek – ennek kapcsán a horvát és a magyar fél egyetértett abban, hogy minden lehetõséget meg kell ragadni a közös pályázatok benyújtására. A horvát fõigazgató felvetette, hogy a határ menti együttmûködésrõl tizennyolc éve kötött megállapodást bõvítsék ki új elemekkel. Ugyancsak javasolta a két ország között már mûködõ szakembercsere-program folytatását, nem csak a horvát tengerpart, hanem a belsõ országrészek vonatkozásában is.

Az ülés zárásaként a magyar és a horvát fõigazgató aláírta a vegyes bizottság idei munkatervét  számolt be honlapján a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Fotó: Cseresznyés Dániel tûzoltó hadnagy
 

Kanizsa