A köztudatban máig számos tévhit él a Magyarországon évente 4-5000 regisztrált megbetegedést okozó és mintegy 500 millió forintnyi OEP- számlát generáló rotavírus-fertõzésekkel kapcsolatban. Pedig kisgyermekkorban, a lázzal, hányással, hasmenéssel járó betegség rendkívül gyorsan kiszáradáshoz és akár életveszélyes állapothoz vezethet. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete – a közkeletû tévhitek cáfolatával – a betegséggel kapcsolatos tájékozódásra és a megelõzés fontosságára hívja fel a kisgyermekes szülõk figyelmét.

1. Tévhit: A rotavírus egy ártalmatlan betegség, amelyen minden gyermek átesik egyszer.

Tény: A rotavírus-fertõzésen valóban 5 éves korára a gyermekek többsége legalább egy alkalommal átesik, ennek megfelelõen egy rendkívül gyakori betegség, amely – különösen kisgyermekek esetében – a szövõdményes kiszáradás miatt kórházi kezelést is igényelhet. A vírus az Európai Unió tagállamaiban az oltás alkalmazása nélkül 3,6 millió megbetegedést okoz évente, ebbõl 700 ezren fordulnak orvoshoz, és a betegek közül mintegy 87 ezren kerülnek kórházba. Sajnos, még Európában is minden évben számos haláleset fordul elõ rotavírus-fertõzés következtében.
A rotafertõzés legsúlyosabb lehetséges szövõdménye a kiszáradás, ami a két év alatti kisgyermekeket érinti leginkább.
Feltételezések szerint a rotavírus-fertõzés az arra fogékonyakban hozzájárulhat olyan krónikus betegségek kialakuláshoz, mint például lisztérzékenység, a fiatalkori cukorbetegség,
és a gyulladásos bélbetegségek.
A betegség elterjedtsége, a súlyos szövõdmények és a jelentõs költségterhelés egyre több európai ország egészségügyi hatóságát készteti arra a döntésre, hogy a támogatott oltások közé emelje a vakcinát.

2. Tévhit: Tiszta, rendes otthonban a gyermek nem fertõzõdhet meg.
Tény: A rotavírus kifejezetten ellenálló vírusfajta, az emberi kézen legalább 4 órán át, míg száraz, nem porózus felszíneken (például játékok) akár 10 napon keresztül is életképes. A fertõzés zárt közösségekben, (pl. bölcsõdék, óvodák, család, kórházi osztályok) szinte megállíthatatlanul terjedhet gyermekrõl gyermekre, illetve gondozókra, szülõkre és testvérekre. Az is tévhit, hogy a rotavírus-fertõzés csak a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekeket veszélyezteti. Sajnos a fertõzésnek azok a babák is ki vannak téve, akiket nem visznek közösségbe.

3. Tévhit: Az alapos kézmosás megfelelõ védelmet nyújt a rotavírus-fertõzés ellen. Tény: A rotavírus feko-orális úton terjedõ fertõzés, azaz a fertõzött széklettel, szennyezett tárgyakkal, és kézzel jut a vírus az ember szájába, ennek következtében emberrõl-emberre nagyon könnyen terjed. Sokszor még egy alapos kézmosás sem mindig tudja megállítani a továbbterjedését.

4. Tévhit: A rotavírus-fertõzést pár nap alatt kiheveri a gyermek, hányással, hasmenéssel nem kell azonnal orvoshoz szaladni.
Tény: A kórházi kezelést igénylõ hasmenéses betegségek egyik leggyakoribb kórokozója a rotavírus. A rotavírus-fertõzés sok esetben ugyan enyhe formában zajlik, de kiszáradást is okozhat, melynek tüneteit észlelve nem szabad várni, minél hamarabb orvoshoz kell juttatni a gyermeket. Amennyiben a gyermek itatása szájon át nem lehetséges, akkor kórházi körülmények között, infúzión keresztül kell, hogy folyadék- és ásványianyag-pótlást kapjon.
Minél magasabb a láz, illetve gyakoribb a hasmenés és a hányás, annál fokozottabb a szervezet folyadék- és ásványianyag-vesztesége. Ha ezek pótlása nem kezdõdik el idõben, akkor akár a keringés is összeomolhat, szívritmuszavar, súlyos, sokkos állapot alakulhat ki, kezelés nélkül a beteg akár meg is halhat.
A kiszáradás kezdeti jeleit a szülõk is észlelhetik gyermekükön: a gyermek súlya és a vizelet mennyisége a veszített vízzel arányosan csökken. A vizelet színe sötétté válik. A bõr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhetõ lesz. A szem alatt karikák jelennek meg, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak, az ajak kicserepesedik, a lehelet jellegzetes szagú („acetonos”) lesz. Csecsemõknél a kutacs besüpped.

5. Tévhit: A rotavírus-fertõzés elterjedése függ az adott ország higiéniai viszonyaitól. Tény: A rotavírus a csecsemõk, kisgyermekek és felnõttek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek egyik leggyakoribb kórokozója világszerte földrajzi helytõl, nemtõl, szociális helyzettõl és higiéniai körülményektõl függetlenül. A rotavírust „demokratikus” vírusnak is nevezhetjük, hiszen az óvodás kor végéig gyakorlatilag az összes gyermeket megfertõzi világszerte.

6. Tévhit: A rotavírus az óvodások-kisgyermekek betegsége.
Tény: Igaz, hogy a vírus a kisgyermekek körében jóval elterjedtebb: a fertõzés legsúlyosabban a 6-24 hónapos korosztályt érinti, hiszen az immunrendszerük kevésbé ellenálló a rotavírussal szemben és jellemzõen az elsõ fertõzés jár a leghevesebb tünetekkel. Ugyanakkor rotavírussal a felnõttek is megfertõzõdhetnek. Mivel rendkívül ragályos betegségrõl van szó, amennyiben a család egyik tagja megfertõzõdik, a vírus rövid idõn belül az egész családot megfertõzheti életkortól függetlenül. A fertõzés egyszeri átvészelése pedig nem jelent teljes védettséget a késõbbiekre, így a család tagjai akkor is elkaphatják, ha már egyszer átestek rajta.

7. Tévhit: A rotavírus elleni védekezés egy újabb felesleges fájdalmas oltás a kisgyermek számára.
Tény: A rotavírus okozta súlyos gyomor- és bélhurut elleni védettség kialakítására kétfajta, teljesen fájdalommentesen – szájon át adható és ízében is gyermekbarát –, vakcina érhetõ el Magyarországon. A betegséggel szembeni védettség – szúrás nélkül – már 12 hetes kortól kialakítható.

8. Tévhit: Akinek már nem megy a hasa és nem lázas gyógyultnak tekinthetõ és nem fertõz.
Tény: A rotavírussal fertõzöttek jelentõs mennyiségû vírust üríthetnek székletükkel már a
tünetek jelentkezése elõtt, és a betegség elmúlását követõen is, így tünetmentes állapotban is könnyen megfertõzhetik környezetüket.

9. Tévhit: A rotavírus-fertõzés gyógyszeresen is kezelhetõ.
Tény: A rotavírus-fertõzés ellen oki kezelés nem létezik, a kezelésében csak tüneti szereket tudunk alkalmazni. A hányáscsillapító szerek bágyadttá, aluszékonnyá tehetik a kisgyermeket, ami tovább nehezíti a kiszáradás elkerüléséhez feltétlenül szükséges folyadékbevitel biztosítását. Mivel a vírus a széklettel ürül, ezért székletfogó, hasfogó gyógyszerek adása sem javasolt gyermekkorban. A rotavírus betegség terápiájának lényege és legfontosabb eleme az elveszített folyadék és ásványi anyag pótlása.

10. Tévhit: Ráérek beoltatni a gyereket mielõtt közösségbe kerül.
Tény: A legtöbb védõoltással ellentétben a rotavírus elleni vakcina beadásának nemcsak alsó, hanem felsõ életkori határa is van, amit figyelembe kell venni. A oltóanyagok már 6 hetes kortól kérhetõek, és oltóanyagtól függõen 24-32 hetes korig be kell fejezni az oltási sort. Tehát éppen arra az életkorra, amikor a legnagyobb a kockázata a súlyos fertõzésnek (6-24 hónapos kor), ki tudjuk alakítani a megfelelõ védelmet. Ahhoz, hogy ne csússzunk ki az idõkorlátokból már a szülést követõen érdemes megfontolni és a gyermekorvossal
konzultálni a védõoltás beadatásáról.
11. Tévhit: Túlságosan drága a rotavírus elleni vakcina.
Tény: A rotavírus elleni védõoltás – szemben számos európai uniós országgal – nem tartozik a kötelezõ védõoltások közé Magyarországon, ezért a szülõknek kell kifizetni az oltás teljes árát. A betegség ugyanakkor kórházi kezeléssel is járhat, és még enyhe lefolyás esetén sem olcsó, hiszen a mindennapos babaápolási termékekbõl – pelenka, törlõkendõ, fertõtlenítõszerek – jócskán megnõ a fogyasztás és ehhez adódhat még a bébiitalok, a sópótlók, és a bélflóra helyreállítását segítõ gyógyszerek költsége is. Ezt csak tetézi, hogy a rotavírus masszív ellenálló képessége miatt gyakran az egész család – testvérek, szülõk, nagyszülõk – átesik a fertõzésen, és az elhúzódó betegség miatt az egyik, vagy akár mindkét szülõ is kieshet a munkából.
A vakcinák alkalmazásának további elõnye, hogy a következõ súlyos, kórházi kezelést igénylõ
betegséget csaknem 100%-ban kivédik.

További információk: www.rota.hu